Nyomtatás

Fókuszban: Mennyi van a borítékban? Az első fizetés az új adótörvény szerint - Cser Ágnes az MTV-n

Írta: Dr. Cser Ágnes 2011. máj. 02.

Jelfogó, 2011. február 17. - A stúdióban Balog Ádám a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős államtitkárával beszélgetnek és közben az adórendszer változás hatásairól nyilatkoznak az érintettek. A műsorban az egészségügyi és szociális ágazat munkavállalóit érintő hatásokról Dr. Cser Ágnes az MSZ EDDSZ elnöke is nyilatkozott. Mv.: - Január 1-jén életbe lépett az új adórendszer, amelynek egyik talán legfontosabb eleme az egykulcsos személyi jövedelemadó. Az év első napjától jövedelme után mindenki egységes 16%-ot köteles fizetni az államnak. Bár viták a rendszer bevezetését megelőzően folytak, az igazság pillanata február elején jött el, amikor az emberek kézhez vették idei első fizetésüket. A kormány kommunikációjával ellentétben, mely szerint senki sem jár majd rosszabbul, sokan mégis kevesebb pénzt találtak a borítékban. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanakkor hétfőn a parlamentben napirend előtt kijelentette, senkinek, így a magánszférában dolgozóknak sem csökkenhet a fizetése az új adórendszer bevezetésével. Közben a Fidesz KDNP képviselőcsoport Bér- és Adómonitoring bizottságot hozott létre, amelynek feladata lesz megvizsgálni végrehajtották-e az országos érdekegyeztető tanácsülésén megszületett bérmegállapodást a munkáltatók. Hatos Gyula riportja.

Bodroginé Farkas Piroska tanár: - Először nem akartam elhinni, viszont ami után kiszámoltam és saját szememmel láttam akkor tudatosult bennem, hogy ezért ez elég sok, mert ugye évi szinten ez hát egy több mint 50 ezer forint.

Rip.: - Az új adórendszerrel mindenki jobban fog járni. Így vélt Orbán Viktor egy tavaly október elején adott interjúban. Később ez a kijelentés finomult. A kormány már csak a szinten tartást ígérte. Ezért is kompenzálja most az esetleges veszteségeket. Bár ez korán sem jelent bérnövekedést.

Menrey László elnök, Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete: - Elkezdtünk egy gyűjtést a tagjaink között, a kollegáink között, hogy mondják el, hogy mennyiben változott a fizetésük, hogy csökkent-e vagy pedig emelkedett a bérük. Tendenciát láttunk egyelőre, valós tapasztalatot nem, tendenciát láttunk, azt, hogy sajnos ez a pedagógusok, a közalkalmazottak között nem jelentett jelentős béremelést, sőt az a tény, hogy itt kompenzálni kellett jó néhány kollegánál az esetleges bérkiesést, ez azért ez elgondolkodtató.

Rip.: - Az egészségügyben és a szociális ágazatban is hasonló a helyzet, mint az oktatás területén. Kompenzáció nélkül jó páran rosszul járnának.

Keresztes Ágnes egészségügyi dolgozó: - Nekem már nincs adókedvezményre jogosító gyermekem, tehát ezeket a kedvezményeket nem tudom igénybe venni. Az én bruttó jövedelmem az 115 ezer forint havonta. És hát miután a pótlékokat, egyebeket is hozzáadom, hát az ilyen-ilyen 4000 és 6000 forint között lesz kevesebb.

Rip.: - A helyzetet még súlyosbítja az is, hogy sokan vannak olyanok az egészségügyben és a szociális ágazatban, akik a kompenzációhoz sem juthatnak hozzá.

Cser Ágnes elnök, Magyarországi munkavállalók szociális és egészségügyi ágazatban dolgozók demokratikus szakszervezete: - Azt a kompenzációt, amit szerencsére a közszférában foglalkoztatottak megkaphatnak, az önhibájuk és akaratukon kívül a privatizált, a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalóink nem kapják meg.

Rip.: - És ez nemcsak az egészségügy privatizált részében gond, hanem az egész magánszférában. Itt egyértelműen azok a viszonylag alacsony bérből és fizetésből munkavállalók járnak rosszabbul, akiknek nincs olyan gyermekük, aki után családi kedvezményre jogosultak.

Angyal József okleveles adószakértő: - 300 ezer forintos jövedelem alatt tulajdonkép egy 2000, 3000, 4000 ezer forintos nettó jövedelemcsökkenés is beállhat. Ez főként az adójóváírás miatt. Az én becslésem szerint körülbelül ez 7-800 ezer embert érintene, ebből a közszférából egy olyan 200 ezer ember, akit kompenzálnak, tehát egy 300-400-500 ezer embert érint, tehát jelentős a probléma.

Rip.: - Az adószakértő szerint a megoldás az lenne, ha az adójóváírás mértékét kevésbé csökkentenék. Ha ez a mostani 12 100 forint helyett 14 500 forint lenne, a jogosultsági határ pedig 3 100 000 forint, akkor senki sem járna rosszabbul.

Angyal József okleveles adószakértő: - Például 78 000 forint, ennyi most a minimál összege, 78 000 forintos összeg mellett látszik, hogy 2010-ben 63 000 nettó jövedelmet kapott a dolgozó, neki szintén 63 000 nettó jövedelme ennek 2011-ben. Tehát neki a nettó jövedelmi pozíció nem változott. Üssünk be most akkor egy nagyobb jövedelmet. 150 000 forint havi jövedelmet, látszik, hogy 2010-hez képest havonta 555 forinttal lenne több a havi jövedelme.

Rip.: - Az adóváltoztatások egyik legfontosabb célja a gyerekvállalás ösztönzése, a gyermekes családok támogatása volt. Úgy tűnik, az új szabályozással ezt sikerült elérni. A gyermekeket nevelő szülők jelentős része több pénzt vihet haza a családi adókedvezményeknek köszönhetően.

Székely Hajnalka elnök, Nagycsaládosok Országos Egyesülete: - Az kiemelkedően jó, hogy pozitív diszkrimináció történik a harmadik gyermek megszületése esetén.  Ugye azt tudjuk, hogy már várandóság alatt is érvényesíteni lehet az adókezdeményt, ami szintén nagyon jó. És az is, hogy már az első gyermek is azért egy 10 000 forintos nettóval számíthat, 10 000 forintos adókezdeményben részesül. De hogyha a második gyerek után a harmadikat is vállalják, akkor ez az adókezdemény ez megtöbbszöröződik.

Rip.: - A kilenc gyermekes Déli családban elsősorban nem az anyagiak miatt örültek az adóváltozásoknak, hanem az új szabályozás által képviselt szemlélet miatt.

Marik Judit: - Mi nekünk sok gyerekünk van, és a férjem azért az átlagnál jobban keres, tehát ő igénybe tudta venni nagy vonalakban ezt az adókezdeményt, ami a gyerekek után jár, mert ő a legfelsőbb adókulcsba adózott eddig, sőt még külön adót is kellett fizetnie a jövedelme miatt, de sehol nem vették eddig figyelembe, hogy ő nem egymaga él abból a fizetésből, hanem végül is 11-en élünk belőle. Úgyhogy mi nagyon örültünk ennek, hogy most-most végre valamennyire elismerik, hogy az ember gyerekeket is nevel.

Rip.: - A kormány szerint, ha az Érdekegyeztető Tanácsban kötött bérmegállapodást a munkaadói oldal betartotta volna, ma nem kellene a magánszférában kompenzáción gondolkodni. Ugyanakkor mondják mások, a kormány sem hajtotta végre a közszférában a szükséges béremelést. A helyzetet nehezíti, hogy a szuperbruttósítás sem sikerült az idén az adórendszerből kivezetni, ami további terheket jelent. De ennek a tehernek a 2012-es megszüntetésére legalább ígéret van. Reménykedjünk benne, hogy ez meg is valósul.

Mv.: - Balogh Ádámot a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkárát köszöntöm a stúdióban. Jó estét kívánok!

Balogh Ádám: - Jó estét kívánok!

Mv.: - Államtitkár úr arról szerintem kevés szót kellene talán most ejtenünk, hogy sokan rosszabbul jártak, hiszen az elmúlt napoktól ettől, az elmúlt napokban ettől volt hangos a média. De mit lehet tenni ezek után, hogy az a kormányzati szándék, amelyet a többség megszavazott a parlamentben az most akkor ezek után érvényesülni tudjon?

Balogh Ádám: - Hát ugye most volt az első hónap, amikor az új adórendszerben működött, most látjuk az első jeleit annak, hogy ez mennyire lett sikeres, mennyire valósultak meg a szándékok. Látjuk, hogy vannak problémák.

Mv.: - Ezt korábban nem lehetett látni?

Balogh Ádám: - Hát nézze, mi arra építettük fel az adórendszerünket, ezt az új adórendszert, ami reményünk szerint arányosabb, ösztönzi az embereket a munkára és adófizetésre, hogy betartják a bérmegállapodást, amit bekötetett. Ez nem minden esetben valósult meg. Most vizsgáljuk a pontos okokat, és azt, hogy hol vannak a problémák, és ezeket fogjuk orvosolni.

Mv.: - Ez, hogy vizsgálják a problémát, ez a bizonyos monitoring bizottság, amelyet Rogán Antal elnököl és Fidesz KDNP állított fel az elmúlt napokban?

Balogh Ádám: - Hát ez a csoport, amit a Rogán úr vezet, ez egy nagyon fontos része a vizsgálatnak. Ők erre fókuszálnak, ők elsősorban ezzel foglalkoznak ezekben a napokban, hetekben. Természetesen tőlünk, mint apparátustól minden segítséget megkapnak. Igen, ez egy nagyon fontos része ennek a folyamatnak.

Mv.: - Na, most ez a 16% voltaképpen béremelés-e? Mert ugye sokan arra számítottak, hogyha megváltozik az adórendszer, és kevesebb lesz adó, mint volt az elmúlt években, akkor nekik több lesz a fizetésük. És hát nagyon csalódtak természetesen, de ezzel persze a filozófiáját szeretném megkérdezni Öntől, hogy-hogy felfogható egyébként? Egyesek számára ez béremelésnek, vagy valami egészen másról van itt szó?

Balogh Ádám: - Hát itt arról van szó tulajdonképpen, hogy az adórendszer nem volt egészséges. Nem volt arányos, ha úgy tetszik. Egyszerűen olyan mértékű volt a progresszivitása, ami nem ösztönözte az embereket a munkára, és nem ösztönözte az adófizetésre sem. Túlságosan magasak voltak ezek a százalékok. A kormány azt szeretné elérni, hogy ez egy arányos rendszer legyen, ahol mindenki fizet adót, és egy olyan mértékű adót fizet, amit a magyar ember meg akar fizetni, amit olyan mértékűnek talál, hogy arányba áll az ő által kapott szolgáltatásokkal.

Mv.: - Kétségtelen, hogy a gyerekesek, a sok gyerekesek azok igen jól jártak ezzel a rendszerrel. Ön szerint ez az adórendszer alkalmas arra, hogy ösztönözze a gyermekvállalást?

Balogh Ádám: - Igen, szerintem alkalmas arra. Ahogy itt a riportban is hallhattuk, ez a harmadik gyereknél belépő jelentős kedvezmény, ez egy olyan mértékű motivációt jelent véleményünk szerint, ami-ami elősegíti a harmadik gyerek megszületését.

Mv.: - Szó volt itt a riportunkban a szuperbruttóról, és Rogán Antal a minap azt nyilatkozta az egyik tv csatornán, hogy 2012. január 1-jétől újabb adócsökkentés várható, amennyiben sikerül a szuperbruttót kivezetni a rendszerből, akkor az tulajdonképpen egy 4%-os adócsökkentésnek felel meg. Ez korrekt, és egyébként miért nem sikerült az idén kivezetni a szuperbruttót?

Balogh Ádám: - Természetesen korrekt. Ugye az idén azért nem tudtuk kivezetni, mert hát a költségvetési helyzet olyan volt, hogy első lépésben ezt tudtuk megtenni. 2012-től még további csökkentése lesz a szuperbruttónak, a felére csökken, s 2013-tól pedig teljesen eltűnik.

Mv.: - Elhangzott itt a mi adószakértőnktől egy javaslat, hogy hogyan lehetne azt elérni, hogy az elkövetkezendő hónapokba ne csökkenjen az embereknek a fizetése. Ugye itt egy adó jóváírási korrekciót javasolt az adószakértő. Mi Önnek erről a véleménye?

Balogh Ádám: - Természetesen ez is lehetne megoldás, de ez nem felel meg a kormány által kitűzött céloknak, ami az volt, hogy az adó minél inkább lineáris legyen. Tehát ne legyen vele progresszivitás, ne legyen benne túlzott mértékű adójóváírás. Tehát nem ezt a megoldást választottuk, hanem azt, amit említettünk a béremelésekbe való megegyezést.

Mv.: - Térjünk vissza egy picit az országos érdekegyeztető tanácshoz. Milyen eszközei vannak a kormánynak arra? Vannak-e egyáltalán eszközei, hogy ha valaki nem tartja be azokat a megállapodásokat, amelyek ott keletkeznek, akkor valamilyen eszközzel mégiscsak a versenyszférában működő munkaadókat rákényszerítse arra, hogy tartsák be ezeket a megoldásokat.

Balogh Ádám: - Nem szaladnék ennyire előre még, ugye most vannak az első tapasztalatok, most vizsgáljuk azt, hogy pontosan mi is történt, mekkora a probléma. Azért azt szeretném elmondani, hogy ugye megegyezés született, amit véleményem szerint illik betartani, és talán én azt is hozzátenném, hogy a munkaadók azért elég jelentős adókedvezményeket, adócsökkentéseket kapnak, kaptak. Például a 10%-os társasági adó bevezetését. Ugye a kis- és középvállalkozás számára, hogy illene betartaniuk ezeket a megállapodásokat.

Mv.: - Még egy rövid kérdést engedjen meg itt a végére. A mi riportunkban közalkalmazottak nyilatkoztak, és az egyikük arról számolt, hogy kevesebb a fizetése. Lehetséges ez? Hiszen ott a rendelet kompenzációt ír elő.

Balogh Ádám: - Valóban. Ezt azonban igényelni kellett, és sajnos valóban előfordultak olyan esetek, amikor valamilyen okból ezt nem igényelték meg. Mi tájékoztattuk a költségvetési szerveket erről is. Elvileg nekik tájékoztatniuk a munkavállalóikat, de ezt a tájékoztatást ismét megtesszük, és vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy visszamenőlegesen ezt meg tudják kapni azok, akik ezt valamiért  ezt elmulasztották.

Mv.: - Akkor jó, ha mindenki tudja, hogy akár ő is kérheti, hogy tartsa be a munkáltatója. Államtitkár úr köszönöm szépen!

Balogh Ádám: - Én is nagyon köszönöm!

Összes ajánlás (0)

0 az 5 csillagból
Nem rendelkezik megfelelő jogokkal a hozzászólás megtekintéséhez vagy kiadásához.

Kiemelt videó

További videók