Nyomtatás

Fizetség - munka nélkül- igazolt munkaidő kedvezmény és díjazása

Írta: Dr. Cser Ágnes 2011. március 13.

Bizonyos esetekben nem helytálló a mondás: aki nem dolgozik, ne is egyék, aki nem dolgozik, ne kapjon bért, azaz: csak munkáért járjon fizetség. A Munka Törvénykönyve nevesíti azokat a kivételeket, amikor a munkavállaló úgymond igazoltan van távol a munkából, s erre az időre távolléti díj illeti meg.

Távolléti díj

A távolléti díj intézményének bevezetésével az a jogalkotói szándék érvényesül, hogy a munkavégzésért járó díjazással közel azonos mértékű bér (távolléti díj) illesse meg a munkavállalót a Munka Törvénykönyvében (Mt.) meghatározott esetekben akkor is, ha munkát nem végez.

A Munka Törvénykönyve a munkaidő-kedvezmények, a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés szabályozása mellett azokat az eseteket külön is felsorolja, amikor a munkavállaló számára munkavégzés nélkül is jár munkabér (távolléti díj).

Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli (Mt. 151. §), a munkavállaló munkabérét távolléti díjára ki kell egészíteni, illetve munkavégzés hiányában távolléti díjat kell fizetni. Távolléti díjat kell fizetni akkor is, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály munkavégzés nélkül munkabér fizetését írja elő, annak mértéke meghatározása nélkül.

A távolléti díj számításának alapja, módja

A távolléti díj számítási alapjai: személyi alapbér, rendszeres bérpótlékok, műszakpótlék, valamint a rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlékok.

A távolléti díj számításának módja: a személyi alapbér és az előzőekben nevesített pótlékok együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga.

A számítás során személyi alapbérként a távollét időszakában érvényes személyi alapbért kell figyelembe venni. Amennyiben a munkavállalót nem illeti meg bérpótlék, műszakpótlék, nem végez túlmunkát, akkor a személyi alapbére megegyezik a távolléti díjjal.

Rendszeres bérpótlék

Rendszeres pótlékokon azokat a pótlékokat kell érteni, amelyek munkavégzés esetén folyamatosan megilletik a munkavállalót (például nyelvpótlék, képzettségi pótlék, gépjármű-vezetői pótlék).

Műszakpótlék

A távolléti díj számításánál műszakpótlékként a munkavállaló

- két műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén a személyi alapbére 7,5 százalékát,

- két műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén, ha az éjszakai műszak aránya a heti, illetőleg havi munkaidőkeret 30 százalékát meghaladja, valamint három műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén a személyi alapbére 15 százalékát,

- megszakítás nélküli munkarendben történő foglalkoztatása esetén személyi alapbére 20 százalékát

kell figyelembe venni.

Kiegészítő pótlék

Rendkívüli munkavégzés miatt kiegészítő pótlékot akkor kell számítani, ha az előző évben több mint ötven óra rendkívüli munkavégzést (túlmunkát) teljesített a munkavállaló. Ha a munkaviszony a tárgyévet megelőző évben létesült, azaz teljes évet nem lehet figyelembe venni, akkor az óraszámhatárokat a tényleges munkaviszony időtartamával arányosan kell meghatározni.

Távolléti díj havi időbér esetén

Az egy napra jutó távolléti díj: az egy hónapra megállapított távolléti díj és a tárgyhó munkanapjai számának hányadosa.

Az egy órára járó távolléti díj: az egy napra kiszámított távolléti díj és a munkavállaló napi teljes munkaidejének a hányadosa.

Távolléti díj órabér esetén

Órabér esetén az egy napra fizetendő távolléti díj az egy órára megállapított távolléti díj és a munkavállaló napi teljes munkaidejének a szorzata.

Távolléti díj teljesítménybér esetén

Teljesítménybér alkalmazásánál a távolléti díj számításakor a munkavállaló távolléte idején (időszakában) érvényes személyi alapbéreként az ekkor érvényes személyi alapbérének - ha ez kisebb, mint a tárgyév január 1-jei személyi alapbér, akkor ez utóbbinak - a munkavállaló tárgyévi teljesítménytényezőjével szorzott összegét kell figyelembe venni.

Tárgyévi teljesítménytényező

A tárgyévi teljesítménytényező a munkavállaló megelőző évben elért egy órára jutó teljesítménybérének - ideértve az időbér és a teljesítménybér összekapcsolásán alapuló bér időbérrészét, továbbá a garantált bért is - és a tárgyév január 1-jén érvényes egy órára jutó személyi alapbérének a hányadosa.

Annak a munkavállalónak a tárgyévi teljesítménytényezője, akinek a munkaviszonya a munkáltatónál a tárgyévben kezdődött, a - munkaviszonya a négy naptári negyedévnél rövidebb - tárgyévi irányadó időszak egy órára jutó teljesítménybérének és az első távollétidíj-fizetés esedékességekor érvényes egy órára jutó személyi alapbérének a hányadosa.

Átlagkereset

Ha a munkavállalónak átlagkeresetet kell fizetni, részére az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakra kifizetett munkabér időarányosan számított átlaga jár.

Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály fizetési kötelezettség megállapításánál havi átlagkereset alkalmazását írja elő, akkor egyhavi átlagkereseten a munkavállaló egynapi átlagkeresetének a huszonkétszerese értendő.

Amikor átlagkeresetet kell fizetni

Átlagkeresetet kell fizetni:

- a más munkakörbe ideiglenesen áthelyezett terhes nőnek,

- a határozott idejű munkaviszony megszüntetésekor,

- a munkaviszony megszüntetésekor a munkavégzés alóli felmentés idejére,

- végkielégítéskor,

- a munkaviszony jogellenes megszüntetésekor.

Az átlagkeresetbe számító jövedelmek

Átlagkereset szempontjából figyelembe vehető munkabérrészek: alapbér, (törzsbér), bérpótlékok, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, egyéb bér.

Átlagkereset-számítás

Az átlagkereset számításánál időbér esetén a személyi alapbért az átlagkereset esedékessége időpontjában érvényes összegben kell figyelembe venni.

Az átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak.

Ha a munkavállaló munkaviszonya a négy naptári negyedévnél rövidebb, az átlagkeresete számításakor a nála számításba vehető naptári negyedév(ek), negyedév hiányában az utolsó naptári hónap(ok)ra kifizetett munkabért kell figyelembe venni.

Ha a munkavállalónak a munkáltatónál fennálló munkaviszonya egy naptári hónapnál rövidebb, átlagkereseteként a távolléti díjával azonos összeg tekintendő.

Munkaidőkeret alkalmazása esetén a havi átlagkereset kiszámításánál egy órára járó átlagkereset összege szorzandó 174-gyel, részmunkaidő, rövidebb teljes munkaidő, illetve készenléti jellegű munkakörben a napi nyolc vagy heti negyven órát meghaladó mértékű esetén ennek időarányos részével.

Órabér esetén az egynapi átlagkereset az egy órára megállapított átlagkereset és a munkaidő mértékének a szorzata.

Munkaidő-kedvezmények

Mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettsége alól, és erre az időre a munkavállaló részére távolléti díj jár:

- amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti, a távollét miatt kiesett munkaidőre (tanúként bírósági tárgyaláson való megjelenés, katonai sorozáson való részvétel). Állampolgári kötelezettségét teljesítő munkavállalónak a munkáltató a kiesett munkaidőre munkabért akkor köteles megtéríteni, ha a munkavállaló e kötelezettségének munkaidőn kívül nem tehetett eleget;

- közeli hozzátartozója halálakor, esetenként legalább két munkanapon át (e két munkanapra illeti meg a távolléti díj);

- a kötelező orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is) teljes időtartamára, vagy például tüdőszűrésen való megjelenés esetén (A munkabér megtérítése szempontjából kötelező orvosi vizsgálatnak azt az orvosi vizsgálatot kell tekinteni, amelyen a munkavállaló egészségi állapotától függetlenül jogszabály rendelkezése alapján köteles megjelenni.);

- a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, a munkahelyen kívül szervezett véradás esetén legalább négy órára;

- a munkaszüneti nap miatt kiesett időre - munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. - (Általános szabály, hogy munkaszüneti napon a munkavállalónak nem kell munkát végeznie, erre a kiesett időre távolléti díj illeti meg.);

- a szabadság időtartamára;

- a szoptatási munkaidő-kedvezmény idejére;

- a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott munkavégzés alóli felmentés időtartamára.

Ha a munkavállaló a munkáltató engedélye alapján mentesül a munkavégzés alól, az emiatt kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint jár díjazás.

A munkavállalót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg.

A munkavégzés alóli mentesülés alapulhat a munkáltató engedélyén is. Ebben az esetben a munkáltató és a munkavállaló együttesen állapodnak meg abban, hogy jár e díjazás erre az időtartamra, ha igen, akkor mi a számítás alapja.

Szakszervezet tisztségviselőjének, tagjának munkaidő-kedvezménye

A szakszervezeti tisztségviselők, továbbá a szakszervezeti tagok részére is biztosít munkaidő-kedvezményt a törvény. Az érdekképviselettel járó többletfeladatok ellátása érdekében a szakszervezeti tisztségviselőt munkaidő-kedvezmény illeti meg. Több szakszervezet esetén a munkáltatónak valamennyi tekintetében biztosítani kell a kedvezményt. A szakszervezeti tisztségviselőket megillető munkaidő-kedvezmény az Mt.-ben meghatározott mértéke csak a felek eltérő megállapodásának hiányában irányadó.

A munkaidő-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselőt figyelembe véve összesen - eltérő megállapodás hiányában - minden három, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után havi két óra. E kedvezmény mértékébe a munkáltatóval való tárgyalás időtartama nem számít be. A taglétszámtól függő havi munkaidő-kedvezmény összességében illeti meg adott szakszervezeten belül a tisztségviselőket, annak felosztásáról maguk a tagok döntenek. Elmehetnek például továbbképzésre, más szakszervezetekkel való egyeztető fórumra, tanulmányútra, pozitívum, hogy a saját munkáltatóval való tárgyalás időtartama nem fogyasztja a rendelkezésre álló munkaidő-kedvezményt.

E munkaidő-kedvezmény igénybevétele esetére a tisztségviselőnek távolléti díj jár.

A munkából való távolmaradást előre be kell jelenteni.

A munkaidő-kedvezmény megváltása

A szakszervezet kifejezett kérésére a munkaidő-kedvezmény fel nem használt részét, de legfeljebb a felét a munkáltató köteles pénzben megváltani, mely összeg számításánál az érintett szakszervezeti tisztségviselők átlagos, előző naptári évi átlagkeresetét (és nem távolléti díját) kell bruttó összegben figyelembe venni.

A munkáltató nyilvántartási kötelezettsége

A munkáltatónak nyilván kell tartania a munkaidőt, a rendelkezésre állás idejét, a pihenőidőt, ezek kiadását. A munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók tényleges munkaidejét, a túlórák számát, ügyeletben, készenlétben töltött órák számát, a szabadság időtartamát, az igénybe vett betegszabadság napjait, az egyéb munkaidő-kedvezményével kapcsolatos adatokat.

A munkaidőre, pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályok betartását a területi munkaügyi felügyelőségek munkatársai rendszeresen ellenőrzik. A munkaügyi ellenőrzések során tapasztalt szabálytalanságok esetén számos intézkedést tehetnek, például megtilthatják a munkavállaló további foglalkoztatását, ha a napi munkaidőre vonatkozó szabályokat a munkáltató megsérti, illetve jogosultak munkaügyi bírság kiszabására, amelynek mértéke 2006. január 1-jétől 30 ezer forinttól maximum 20 millió forintig terjedhet.

Üzemi tanács tagjának munkaidő-kedvezménye

A munkáltatónak biztosítania kell annak lehetőségét, hogy az üzemi tanács az általa szükségesnek tartott információkat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat a munkáltatónál szokásos vagy más megfelelő módon közzétehesse.

Az üzemi tanács tagját havi munkaideje tíz százalékának, elnökét havi munkaideje tizenöt százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg. Az üzemi tanács tagjai és elnöke részére járó összesített munkaidő-kedvezmény felhasználását az üzemi megállapodás a Munka Törvénykönyvétől eltérően is meghatározhatja. A kedvezmény mértéke ebben az esetben sem haladhatja meg a tag, illetve az elnök teljes munkaidejének felét. A munkaidő-kedvezmény időtartamára távolléti díj jár.

Jogszerű utasításmegtagadás esetén járó távolléti díj

A munkavállaló a munkát a munkáltató utasítása szerint köteles ellátni. Ugyanakkor nem köteles a munkavállaló teljesíteni az utasítást, ha annak végrehajtása jogszabályba vagy munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

Ha a munkavállaló az utasítás teljesítésének jogszerű megtagadása következtében nem végez munkát, az Mt. alapján a kieső időre távolléti díjra jogosult.

Tanulmányok idejére járó távolléti díj

Amennyiben a munkavállaló általános iskolai tanulmányokat folytat, a munkaidő-kedvezmény alatt a munkából távol töltött időre távolléti díj illeti meg.

A munkavállaló általános alapműveltségének a megszerzését, legalább az általános iskolai tanulmányok elvégzését segíti, hogy a munkaidő-kedvezmény időtartamára (oktatási nap, felkészülés, vizsga időtartamára) távolléti díj illeti meg a munkavállalót.

Egyéb munkaidő-kedvezmények

Szülési szabadság

A rendes szabadságon felül egyéb munkaidő-kedvezmények is megillethetik a munkavállalót, elsősorban személyes körülményei miatt. Ezek közé tartozik a gyermekvállalással kapcsolatos ún. szülési szabadság, ezt követően a gyermek gondozására igénybe vehető fizetés nélküli szabadság, a gyermek szülése esetén az apának járó 5 munkanap munkaidő-kedvezmény. Ezen túlmenően a munkáltató két esetben köteles fizetés nélküli szabadság igénybevételét engedélyezni a munkavállalónak: közeli hozzátartozó ápolása miatt, illetve magánerős saját lakás építéséhez.

A terhes, illetve a szülő nőt 24 hét szülési szabadság illeti meg, melynek időtartamára a munkavállaló társadalombiztosítási jogviszonya alapján terhességi-gyermekágyi segély jár, aminek az összege a napi átlagkereset 70 százaléka. Ennek lejártát követően fizetés nélküli szabadságot lehet igényelni, a gyermek otthoni gondozása céljából a gyermek 3., 10., illetve 12. életévéig. A gyermek gondozása miatt igényelt fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló kérelmére biztosítani kell.

Szoptatási munkaidő-kedvezmény

A gyermekét szopató nőnek szoptatási munkaidő-kedvezmény jár, mely munkában töltött időnek számít. Erre az időre a munkavállalót távolléti díja illeti meg. A gyermekét mesterségesen tápláló anyát, ill. az örökbe fogadó anyát is megilleti e kedvezmény. Nem jár azonban annak, akinek gyermeke állami nevelésbe, intézeti nevelésbe került, kivéve, ha a csecsemőotthonba a vér szerinti anya bejár szoptatni a gyermekét.

Az apának járó munkaidő-kedvezmény

Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát. Ez az öt munkanap az évi rendes szabadságán felül illeti meg a munkavállalót, amelyet az apa a szülést követő második hónap végéig vehet igénybe. Kiadása időpontja tekintetében a munkáltató köteles az apa kérését figyelembe venni, és az általa kért időben kiadni a munkaidő-kedvezményt.

A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár, amelynek költsége nem a munkáltatót terheli, hanem a kifizetése az állami költségvetés kerete terhére, az erre vonatkozó kormányrendelet alapján történik. Ez a kedvezmény abban az esetben is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik vagy meghal.

Hozzátartozó ápolása

Ha a családban van ápolásra, gondozásra szoruló közeli hozzátartozó, akkor a munkavállaló kérésére a munkáltató köteles az Mt. szerinti időtartamra fizetés nélküli szabadságot engedélyezni. A fizetés nélküli szabadság alatt a gondozást a munkavállalónak személyesen kell ellátnia. Nem jogosult e szabadságra, ha ezt fizetett gondozóval oldja meg. Az ápolás szükségességét bizonyító orvosi igazolást a munkavállalónak kell a munkáltatóhoz becsatolni.

Közeli hozzátartozó

Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs.

Lakásépítés esetén járó fizetés nélküli szabadság

Ha a munkavállaló magánerőből saját lakást épít, akkor ehhez szintén igényelhet fizetés nélküli szabadságot, maximum egyévi időtartamra, melyet a munkáltató köteles biztosítani. Kérelemre a fizetés nélküli szabadság egybefüggően és részletekben is kiadható.

A munkáltató akkor köteles a fizetés nélküli szabadságot biztosítani, ha a munkavállaló igazolni tudja, hogy saját lakást épít (erre vonatkozóan bekérhető az építési engedély), vagy az engedély a házastársa, élettársa részére biztosítja az építkezés megkezdését. Azt magánerőből építi (becsatolandó a műszaki dokumentáció).

A munkáltatónak lehetősége van arra, hogy a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló helyére határozott időre más személyt alkalmazzon.

Forrás: A Munkaadó Lapja, XIV. évfolyam 6. szám

Kiemelt videó

További videók