Még az idén megegyezés születhet az egészségügyben esedékes további béremelésekről

A szociális ágazatban is folytatódnak az érdemi sztrájktárgyalások, mi nem sztrájkot szervezünk, hanem érdemben tárgyalunk.

Még az idén megegyezés születhet az egészségügyben esedékes további béremelésekről – tudta meg a Mandiner.

^{Mandíner 2019.10.03. Szalai Laura}

Intenzív tárgyalások folynak, az ősszel megegyezés születhet az egészségügyben szükséges további béremelésről – tudatta a Mandinerrel Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók, Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, vagyis az MSZ EDDSZ elnöke. Az MSZ EDDSZ stratégiai partnereivel, így a Magyar Orvosi Kamarával, a Magyar Gyógyszerészi Kamarával és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarával, valamint sztrájktárgyaló partnerével, a Mentődolgozók Önálló Szakszervezetével közösen egyeztet a kormánnyal.

Az érdekvédő felidézte, még a 2004-es uniós csatlakozás idején fogalmazták meg, hogy öt éven belül az EU-s ágazati fizetési átlag 75 százalékát szeretnék elérni. Erre azért is lett volna szükség, mert a nyitás következtében felerősödött a veszély: folyamatosan elveszítjük a közpénzen képzett orvosainkat, nővéreinket. Erről azonban – emlékeztetett Cser – „a szoclib kormányok nem voltak hajlandók érdemben tárgyalni”.

„Csak 2014-ben végre sikerült elérni, hogy a Fidesz-KDNP-kormánnyal érdemben megkezdődjön az egyeztetés. Ennek nyomán részeredmények születtek, többek között elértük, hogy a munkaidőkeret 3 hónapra csökkenjen, a munkaközi szünet váljon fizetett munkaidővé, továbbá, hogy a folyamatos tevékenységet végző intézményekben a feladat átadás-átvétel időtartamát ugyancsak fizetett munkaidőként ismerjék el” – mutatott rá Cser Ágnes. Követelésük volt továbbá az ágazati kollektív szerződés, ami szavai szerint lényegesen többet jelent, mint az életpályamodell, hiszen míg utóbbi egyoldalú, a kollektív szerződés módosításához mindkét félnek hozzá kell járulnia.

„Legfontosabb követelésünk azonban továbbra is a bérfelzárkóztatás, illetve annak folytatása volt. Ugyanakkor kezdettől fogva tisztában voltunk azzal, hogy nem lehet egy harminc éves mulasztást egyetlen év alatt helyrehozni. Azt mondtuk, először a V4-ek átlagát kell elérni, amelyet meg is közelítettük az előző ciklusokban” – mutatott rá, hozzátéve, nem tettek le eredeti követelésükről sem, miszerint az EU-s ágazati fizetési átlag 75 százalékát kell itthon is elérni.

Cser Ágnes az eredmények kapcsán kitért arra is, hogy 2016 szeptemberében meg is állapodtak egy többéves egészségügyi bérfelzárkóztatásról, azóta pedig 65 százalékos emelést értek el az orvosoknál, valamint a
szakdolgozóknál. Sőt, a szakdolgozók fizetése végül 2022-ig 72 százalékkal nő.

A sztrájktárgyalások aztán tavaly nyáron megtorpantak, és csak decemberben indultak újra. Azóta viszont Cser Ágnes szerint több, az orvosok, a szakdolgozók, valamint a gazdasági, műszaki és háttérszolgáltatást nyújtók bérfelzárkóztatásának folytatására vonatkozó javaslatot terjesztettek a kormány elé.

„Célunk, hogy az egészségügyben a bírák javadalmazását vegyék alapul. Cserébe vállaljuk, hogy a tiszta, átlátható rendszer érdekében kivezetjük a paraszolvenciát” – részletezte aktuális javaslatukat az elnök, aki szerint megvalósulása esetén ez paradigmaváltás lenne. „Lassan hatvan éves rossz örökséget kell felszámolnunk. Erkölcstelennek és etikátlannak tartom azokat az orvosmozgalmakat, amelyek ezt nem látják be, és csak hergelik az embereket. Érdemes lenne megnézni, hány magánpraxisban dolgozó orvos van bekötve az adóhatósághoz. Miért tartják természetesnek azt, hogy adózatlanul keresnek, miközben a piacon petrezselymet áruló asszonynak is kell pénztárgépet használni?” – sorolta Cser Ágnes, hangsúlyozva, el kell érni a párhuzamosságok felszámolását. Így azt, hogy a közszférában minden orvosnak egy állásban legyen a jövőben. Ehhez reálisnak tartja a Magyar Orvosi Kamara követelését, miszerint a szakorvosoknak 900 ezer forintos alapbért kellene kapniuk.

Ismert, Éger István, az orvosi kamara elnöke többször jelezte, hogy 2022. január 1-étől kezdő szakorvosi bruttó alapbért követelnek minden szakorvos számára, aki bármilyen helyen és beosztásban Magyarországon a közfinanszírozott gyógyításban dolgozik. Ezenkívül követelik a paraszolvencia megszüntetését, a nyugdíjaskorú egészségügyi munkavállalók helyzetének rendezését, továbbá, hogy ne foglalkoztassák helytelenül az orvosi végzettséggel nem rendelkező munkatársakat. Szeretnék elérni azt is, hogy történjen meg a szakmai minimumfeltételek ellenőrzése.

Írta: Szerkesztőség     2019. október 04. péntek 15:48