Mindig imádtam a karácsonyokat.
Nem csupán az ajándékvárás örömét, hanem azt a jóleső várakozást, ami a decembert körül lengi.
December beköszöntével egyre-másra kapcsolódnak fel az otthonokban a karácsonyi füzér fényei, amelyek csodálatos hangulatot és sziluettet adnak falunak-városnak.
Karácsonykor minden gyermek és minden felnőtt tudja, hogy magától megnyílik az ég, és angyalok szállnak a lelkünkre.
Boldogan nézzük gyermekeink örömét, és hála önti el a szívünket, hogy van olyan ünnep, amely egymáshoz vezeti a család tagjait.
Szomorúan de szeretettel emlékezünk eltávozott szeretteinkre és bízunk abban, hogy az égi karácsonyfáról üzennek nekünk: veletek vagyunk, látunk titeket.
De vajon mi is a karácsony igazi titka?
Talán az, hogy esélyt kapunk arra, hogy befelé forduljunk, hogy az új évet várva számot vessünk az érzéseinkkel, megvizsgáljuk, hogy fejlődtünk-e ebben az évben és, hogy elengedjük régi dolgainkat azért, hogy befogadóvá váljunk az újra.
Szenteste összegyűlik a család, szól a Csendes Éj, szikrázik a csillagszóró, a gyertyák meleg fénye mellett bontogatjuk az ajándékokat és érezzük, hogy ez az ünnep a Szeretetről szól.
A karácsony csodája elfeledteti velünk az előző napok zűrzavaros rohanását és jóleső fáradtsággal oldódunk fel a békés hangulatban.
Áldott , Békés, Szeretetteljes Karácsonyt és Boldog Új Évet kívánunk minden családnak, és azoknak is, akiknek még, vagy akiknek már nem adatott meg, hogy családban ünnepeljenek.
„Szép Tündérország támad föl szívemben
Ilyenkor decemberben.
A szeretetnek csillagára nézek,
Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,
Ilyenkor decemberben.
…Bizalmas szívvel járom a világot,
S amit az élet vágott,
Beheggesztem a sebet a szívemben,
És hiszek újra égi szeretetben,
Ilyenkor decemberben.
…És valahol csak kétkedő beszédet
Hallok, szomorún nézek,
A kis Jézuska itt van a közelben,
Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen,
S ne csak így decemberben.”
Juhász Gyula: Karácsony felé
Mindig imádtam a karácsonyokat.
Nem csupán az ajándékvárás örömét, hanem azt a jóleső várakozást, ami a decembert körül lengi.
December beköszöntével egyre-másra kapcsolódnak fel az otthonokban a karácsonyi füzér fényei, amelyek csodálatos hangulatot és sziluettet adnak falunak-városnak.
Karácsonykor minden gyermek és minden felnőtt tudja, hogy magától megnyílik az ég, és angyalok szállnak a lelkünkre.
Boldogan nézzük gyermekeink örömét, és hála önti el a szívünket, hogy van olyan ünnep, amely egymáshoz vezeti a család tagjait.
Szomorúan de szeretettel emlékezünk eltávozott szeretteinkre és bízunk abban, hogy az égi karácsonyfáról üzennek nekünk: veletek vagyunk, látunk titeket.
De vajon mi is a karácsony igazi titka?
Talán az, hogy esélyt kapunk arra, hogy befelé forduljunk, hogy az új évet várva számot vessünk az érzéseinkkel, megvizsgáljuk, hogy fejlődtünk-e ebben az évben és, hogy elengedjük régi dolgainkat azért, hogy befogadóvá váljunk az újra.
Szenteste összegyűlik a család, szól a Csendes Éj, szikrázik a csillagszóró, a gyertyák meleg fénye mellett bontogatjuk az ajándékokat és érezzük, hogy ez az ünnep a Szeretetről szól.
A karácsony csodája elfeledteti velünk az előző napok zűrzavaros rohanását és jóleső fáradtsággal oldódunk fel a békés hangulatban.
Áldott , Békés, Szeretetteljes Karácsonyt és Boldog Új Évet kívánunk minden családnak, és azoknak is, akiknek még, vagy akiknek már nem adatott meg, hogy családban ünnepeljenek.
„Szép Tündérország támad föl szívemben
Ilyenkor decemberben.
A szeretetnek csillagára nézek,
Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,
Ilyenkor decemberben.
…Bizalmas szívvel járom a világot,
S amit az élet vágott,
Beheggesztem a sebet a szívemben,
És hiszek újra égi szeretetben,
Ilyenkor decemberben.
…És valahol csak kétkedő beszédet
Hallok, szomorún nézek,
A kis Jézuska itt van a közelben,
Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen,
S ne csak így decemberben.”
Juhász Gyula: Karácsony felé
Írta: Szerkesztőség 2024. december 24. kedd 22:05