Tisztelettel és szeretettel köszöntjük az ápolókat!

Florence Nightingale egyike azoknak a rendkívüli nőknek, akiknek a neve fennmaradt az utókor számára.
Nightingale 1820. május 12-én született angol arisztokrata családba, de nem azt az utat járta végig, amelyet származása és társadalmi helyzete kínált. Érdeklődése már korán a szenvedők, a betegek, a segítségre szorulók felé fordult, és családja tiltakozása ellenére Németországban és Párizsban kitanulta az ápolónői mesterséget.
A hadikórházakban szerzett szörnyű tapasztalatait a "Feljegyzések az ápolásról" című munkájában és további kétszáz tanulmányában dolgozta fel.
Megfogalmazta a modern ápolóképzés elméleti és gyakorlati alapjait. A betegek ellátásával és gyógyításával kapcsolatban sok újítás fűződik a nevéhez: a tisztaság követelménye, a betegek éjjeli ellátása, az első nővérképző intézmény megalapítása.
Ars poeticája örök érvényű:

szellemi érdeklődés az eset iránt,
szívbéli érdeklődés az eset iránt,
szakmai érdeklődés a gyakorlati munka technikája iránt.

Nem véletlen, hogy születése napját az Ápolók Nemzetközi Tanácsa 1974-ben az Ápolók Nemzetközi Világnapjának nevezte ki, és amelyet 1982-től Magyarországon is megtartanak.

Ezen a napon azonban egy másik rendkívüli asszonyról is meg kell emlékeznünk.
Kossuth Zsuzsanna hazánk első főápolónője 1817. február 19-én született. Nevezik a magyar Nightingale-nek is, hiszen hozzá hasonlóan, de őt megelőzve szervezte a szabadságharc sebesültjeinek ellátását, ápolását. Ma úgy mondanánk, hogy a brit ápolónővel harcostársak voltak.
Kossuth Zsuzsanna kivételes személyiség volt, éles látású, intelligens, logikus gondolkodású, nem csoda, hogy sok mindenben segítette bátyját.
Nemcsak a személyisége, hanem a sorsa is kivételes volt, sok szenvedés, magánéleti és közéleti csapás sújtotta.
Mindennek ellenére élete végéig tevékeny, rászoruló embertársai szolgálatában még elhatalmasodó tüdőbaja ellenére, és az emigrációban töltött nyomor ellenére is helytállt.
"Olyan mérhetetlen vigasz számomra, hogy dacolhattam a viharral, megoszthattam a nyomorúságot, hogy szenvedhettem és küzdhettem letiport vérző hazámba. Boldog voltam, ha egy könnyet letörölhettem, ha egy nyomorúságos szív terhén könnyíthettem. A magam szenvedéseit alig éreztem."
Kései elismerésként Kossuth Zsuzsanna születésnapját a Magyar Országgyűlés a Magyar Ápolók Napjává nyilvánította, a Magyar Ápolási Egyesület emlékérmet alapított munkássága előtt tisztelegve.

Az ápolói szakma olyan hivatás, olyan fizikai és lelki megpróbáltatás, ahol a dolgozók naponta szembesülnek a tragédiákkal, a szenvedéssel.
A betegségek, a járványok, a háború folyamatosan kihívások elé állítja az egészségügyet és a szociális gondoskodást. Egyúttal arra figyelmeztet minket, hogy az ápolási szakma nélkülözhetetlen a társadalom és az egészségügyi, szociális ellátórendszerek számára.
A mai napon köszönetet mondunk mindazoknak, akik hozzátartozóink kezét fogva, homlokukat megtörölve, sokszor vigaszt nyújtva lelkiismeretesen és odaadóan végzik munkájukat!
A munkájuk iránti tisztelettel képviseljük őket kormányzati szinten, hogy a megfelelő anyagi elismerést is megkapják!

Írta: Szerkesztőség     2023. május 11. csütörtök 17:36