MSZEDDSZ
„Az egészséges és igazságos Magyarországért!”®
Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban
Dolgozók Demokratikus Szakszervezete
« vissza az előző oldalra

Tájékoztató a Kollektív Szerződés megkötéséről

Miért nem térhet ki a munkáltató (Kormány) a Kollektív Szerződés megkötésére irányuló tárgyalás elől?

Tájékoztató a Kollektív Szerződés megkötéséről
Írta: Szerkesztőség     2007. szeptember 26. szerda 00:00

A fenti kérdés megválaszolását annak jogszabályi hátterét közalkalmazotti törvény hatály alá tartozó munkavállalók esetében vizsgáltam.


A szakszervezet a Kjt. 8. §-ában foglaltak szerint jogosult kollektív szerződést kötni. A KSZ. kötésére a jogosultságot a munkavállalók részéről 2005. január 1-jétől hatályos Kjt. 12/A. § (1) – (5) bekezdése szabályozza. A (6) bekezdésben foglaltak szerint az ágazati kollektív szerződés megkötése esetén az ágazat közalkalmazotti létszámát alapul véve kell alkalmazni a munkáltatónál foglalkoztatott közalkalmazottakra vonatkozó szabályok szerint, Kjt. 12/A. § (1) – (5) bekezdés.
Az Mt. 37. §-a szerint a Kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgyalási ajánlatot egyik fél sem utasíthatja vissza. Munkavállalói érdekképviselet részéről a hivatkozott szakasz (2) bekezdése szerint jogalkotó kikötése, hogy az ajánlatot szerződéskötési jogosultsággal rendelkező munkavállalói érdekképviselet tegye meg.

Ágazati, szakmai, illetve munkáltatói szintű kollektív szerződés akkor köthető, amikor a munkáltatói érdekképviseleti szervezet, vagy több munkáltató megállapodik a szakszervezettel, illetve több szakszervezettel (Mt. Kommentár, Mt. 31. §-ához). A Kjt. hatálya alatt álló munkavállalókra is vonatkozik az Mt. 31. § (1) bekezdése. E törvényhely szerint a Kollektív Szerződést kötő felek:

egyrészről másrészről
- munkáltató - szakszervezet (taglétszám, reprezentativitás)
- munkáltatói érdekképviseleti szervezet - több szakszervezet
vagy több munkáltató

A Kormány az Mt. 31. §-ának értelmezésével nem lehet munkáltató.

Az ágazati kollektív szerződés megkötésére megfelelően alkalmazni kell a munkáltatónál létrejövő megállapodás szabályait. Kjt. egy esetben említi az ágazati kollektív szerződést a Kjt. 12/A. § (6) bekezdés és ekkor visszautal a munkáltatóval kötendő szerződéskötés jogosultság szabályaira. E törvényhelyből következtetem és értelmezem, hogy az ágazati KSZ megkötésénél is a munkáltatóval közvetlenül kötött KSZ szabályait kell alkalmazni, így azt a rendelkezést is, hogy a munkáltató nem utasíthatja vissza a KSZ szerződés megkötésére irányuló ajánlatot. Kollektív szerződés kötésére, ugyanakkor a jelenlegi jogi szabályozás szerint a munkáltatót nem lehet kötelezni.

Az Mt. 34. §-ában foglaltak szerint a KSZ hatályának kiterjesztése csak a versenyszférában alkalmazható. A Kjt. 13. § (1) bekezdése szerint a közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozó munkáltatók esetében az Mt. 34 §-a nem alkalmazható.

Az egészségügyi és szociális ágazatban a közalkalmazottak munkáltatói a költségvetési intézmények, melynek tulajdonosai, fenntartói a városi és megyei önkormányzatok, illetve minisztérium a klinikák esetében.
A költségvetési intézmények, mint a közalkalmazotti munkáltatók közös munkáltatói érdekképviseleti szervezete lenne jogilag jogosult erre irányuló szándék esetén az ágazati kollektív szerződés megkötésére, a tárgyalások megkezdésére.

Az Európai Szociális Karta 6. cikk (2) bekezdése szerint a Kormányzat nemcsak a jogszabályokban és a munkahelyi kapcsolatok gyakorlatában ismeri el a kollektív szerződések kötésének lehetőségét, hanem aktív támogatását is vállalja, például nem kielégítő eredmények esetén segíti a munkaadói és munkavállalói oldal felkészülését a másikkal folytatandó kollektív tárgyalásra, ahol szükséges és helyénvaló.

Ha a közalkalmazottak esetében a kormányzat nem látja szükségesnek és helyénvalónak az ágazati kollektív szerződéskötés lehetőségének megteremtését, így az ágazatot még hátrányosabb helyzetbe hozza.
A Kormányzat segítségével elérhető lenne elsősorban az állami fenntartási intézmények vezetőinek és az érdekképviseleti szervek befolyásolása a tárgyalások megkezdésére, és az ágazati kollektív szerződés megkötésére jogosult munkáltatói szervezetek megszervezésének, létrehozásának ösztönzése, direkt és indirekt módon.

Tanulmányozott jogszabályok:
- Alkotmány 36. § Kormány feladatköre
- 288/2004. (X.28.) Korm. rendelet az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről
- Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és kommentár
- Munka törvénykönyve és kommentár
- Európai Szociális Karta kihirdetéséről 1999. évi C törvény


Balatonlelle, 2007. szeptember


Huberné dr. Zákányi Éva
ügyvéd

Tájékoztató a Kollektív Szerződés megkötéséről

Miért nem térhet ki a munkáltató (Kormány) a Kollektív Szerződés megkötésére irányuló tárgyalás elől?

A fenti kérdés megválaszolását annak jogszabályi hátterét közalkalmazotti törvény hatály alá tartozó munkavállalók esetében vizsgáltam.


A szakszervezet a Kjt. 8. §-ában foglaltak szerint jogosult kollektív szerződést kötni. A KSZ. kötésére a jogosultságot a munkavállalók részéről 2005. január 1-jétől hatályos Kjt. 12/A. § (1) – (5) bekezdése szabályozza. A (6) bekezdésben foglaltak szerint az ágazati kollektív szerződés megkötése esetén az ágazat közalkalmazotti létszámát alapul véve kell alkalmazni a munkáltatónál foglalkoztatott közalkalmazottakra vonatkozó szabályok szerint, Kjt. 12/A. § (1) – (5) bekezdés.
Az Mt. 37. §-a szerint a Kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgyalási ajánlatot egyik fél sem utasíthatja vissza. Munkavállalói érdekképviselet részéről a hivatkozott szakasz (2) bekezdése szerint jogalkotó kikötése, hogy az ajánlatot szerződéskötési jogosultsággal rendelkező munkavállalói érdekképviselet tegye meg.

Ágazati, szakmai, illetve munkáltatói szintű kollektív szerződés akkor köthető, amikor a munkáltatói érdekképviseleti szervezet, vagy több munkáltató megállapodik a szakszervezettel, illetve több szakszervezettel (Mt. Kommentár, Mt. 31. §-ához). A Kjt. hatálya alatt álló munkavállalókra is vonatkozik az Mt. 31. § (1) bekezdése. E törvényhely szerint a Kollektív Szerződést kötő felek:

egyrészről másrészről
- munkáltató - szakszervezet (taglétszám, reprezentativitás)
- munkáltatói érdekképviseleti szervezet - több szakszervezet
vagy több munkáltató

A Kormány az Mt. 31. §-ának értelmezésével nem lehet munkáltató.

Az ágazati kollektív szerződés megkötésére megfelelően alkalmazni kell a munkáltatónál létrejövő megállapodás szabályait. Kjt. egy esetben említi az ágazati kollektív szerződést a Kjt. 12/A. § (6) bekezdés és ekkor visszautal a munkáltatóval kötendő szerződéskötés jogosultság szabályaira. E törvényhelyből következtetem és értelmezem, hogy az ágazati KSZ megkötésénél is a munkáltatóval közvetlenül kötött KSZ szabályait kell alkalmazni, így azt a rendelkezést is, hogy a munkáltató nem utasíthatja vissza a KSZ szerződés megkötésére irányuló ajánlatot. Kollektív szerződés kötésére, ugyanakkor a jelenlegi jogi szabályozás szerint a munkáltatót nem lehet kötelezni.

Az Mt. 34. §-ában foglaltak szerint a KSZ hatályának kiterjesztése csak a versenyszférában alkalmazható. A Kjt. 13. § (1) bekezdése szerint a közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozó munkáltatók esetében az Mt. 34 §-a nem alkalmazható.

Az egészségügyi és szociális ágazatban a közalkalmazottak munkáltatói a költségvetési intézmények, melynek tulajdonosai, fenntartói a városi és megyei önkormányzatok, illetve minisztérium a klinikák esetében.
A költségvetési intézmények, mint a közalkalmazotti munkáltatók közös munkáltatói érdekképviseleti szervezete lenne jogilag jogosult erre irányuló szándék esetén az ágazati kollektív szerződés megkötésére, a tárgyalások megkezdésére.

Az Európai Szociális Karta 6. cikk (2) bekezdése szerint a Kormányzat nemcsak a jogszabályokban és a munkahelyi kapcsolatok gyakorlatában ismeri el a kollektív szerződések kötésének lehetőségét, hanem aktív támogatását is vállalja, például nem kielégítő eredmények esetén segíti a munkaadói és munkavállalói oldal felkészülését a másikkal folytatandó kollektív tárgyalásra, ahol szükséges és helyénvaló.

Ha a közalkalmazottak esetében a kormányzat nem látja szükségesnek és helyénvalónak az ágazati kollektív szerződéskötés lehetőségének megteremtését, így az ágazatot még hátrányosabb helyzetbe hozza.
A Kormányzat segítségével elérhető lenne elsősorban az állami fenntartási intézmények vezetőinek és az érdekképviseleti szervek befolyásolása a tárgyalások megkezdésére, és az ágazati kollektív szerződés megkötésére jogosult munkáltatói szervezetek megszervezésének, létrehozásának ösztönzése, direkt és indirekt módon.

Tanulmányozott jogszabályok:
- Alkotmány 36. § Kormány feladatköre
- 288/2004. (X.28.) Korm. rendelet az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről
- Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és kommentár
- Munka törvénykönyve és kommentár
- Európai Szociális Karta kihirdetéséről 1999. évi C törvény


Balatonlelle, 2007. szeptember


Huberné dr. Zákányi Éva
ügyvéd

Írta: Szerkesztőség     2007. szeptember 26. szerda 00:00