Nyomtatás

Alapszabály 2016 február

Írta: Dr. Cser Ágnes 2013. szeptember 28.

A Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének


 A L A P S Z A B Á L Y A


MSZ EDDSZ
MAGYARORSZÁGI MUNKAVÁLLALÓK, SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZATBAN DOLGOZÓK DEMOKRATIKUS SZAKSZERVEZETÉNEK
A L A P S Z A B Á L Y A/ALAPÍTÓ OKIRAT
2016. február 12-ei XIII. Rendkívüli Kongresszuson elfogadott módosításokkal
egységes szerkezetben
2016. február 12.
I. Általános rendelkezések
1.§ A szakszervezet neve: Magyarországi Munkavállalók, Szociális és
Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szak-szervezete
Rövidített neve: MSZ EDDSZ
Angol név: Democratic Trade Union of Hungarian Employees,
Health and Social Workers
2.§ Az MSZ EDDSZ képviselője: az elnök.
3.§ Az MSZ EDDSZ jogi személy.
4.§ Az MSZ EDDSZ székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 32.
II. Az MSZ EDDSZ célja és működésének alapelvei
1.§ Az MSZ EDDSZ célja: az egészségügyi és szociális ellátás, a gyermek és ifjú-ságvédelem, oktatás, közigazgatás, a közszolgáltatás, a versenyszféra területein dolgozó szakszervezeti tagok - ideértve az aktív dolgozókat, a vállalkozókat, az egyéb szakirányú továbbképzésben résztvevőket, a jogfenntartókat, továbbá az átmenetileg munka nélkül lévőket - érdekeinek védelme és szakszerű képviselete. Az MSZ EDDSZ Magyarország Alaptörvénye VIII. cikkének (5) bek. -ben és a XVII. cikkében foglaltak alapján feladatának tekinti továbbá szerveződési terüle-tén a nem szakszervezeti tag-munkavállalók, a külföldön munkát vállalók, a Ma-gyarországon munkát vállaló külföldi állampolgárok, továbbá a munkavállalók-kal hasonló helyzetű magánvállalkozók érdekképviseletének vállalását is. A cé-lok elérésének érdekében nemzetközi kapcsolatokat épít, és együttműködik más országok szakszervezeteivel, részt vesz nemzetközi szervezetek munkájában. Az MSZ EDDSZ tevékenysége során feladatai és céljai között - saját ingatlanait is felhasználva - szervezi, és lehetőségei szerint támogatja tagjai és családtagjaik üdültetését, részükre testületi döntései szerint képzési, biztosítási, jóléti, segélye-zési, térítés nélküli jogsegély-szolgálati és egyéb szolgáltatásokat biztosít.
2.§ Az MSZ EDDSZ működésének alapelvei:
(1) független érdekképviselet és érdekvédelem;
(2) pártsemlegesség, de nem politikamentesség;
(3) önkéntesség;
(4) önszerveződés;
(5) demokratikus választás;
(6) szolidaritás;
3
(7) nyilvánosság;
(8) az információ minden irányú áramlásának biztosítása;
(9) együttműködés más szakszervezetekkel, civil- és nemzetközi szervezetekkel.
III. Az MSZ EDDSZ tagsága
1.§ Az MSZ EDDSZ tagjai
(1) rendes,
(2) tiszteletbeli,
(3) pártoló
tagok lehetnek.
2.§ Az MSZ EDDSZ rendes tagjai lehetnek elsősorban a II. rész 1.§-ában felsorol-tak. Az előbbiek mellett az MSZ EDDSZ más területek munkavállalóit is felve-heti tagjai sorába. A tagság feltétele az MSZ EDDSZ Alapszabályának elfogadá-sa, a tagsággal együtt járó jogok és kötelezettségek vállalása, tagdíj megfizetése, valamint más szakszervezetnek nem tagja.
3.§ Az MSZ EDDSZ tiszteletbeli tagja lehet az, akit az MSZ EDDSZ Országos Ve-zetőségének javaslata alapján a Küldöttgyűlés megválaszt, aki az MSZ EDDSZ célkitűzéseivel egyetért és Alapszabályát elfogadja.
4.§ Az MSZ EDDSZ pártoló tagja lehet az illetékes alapszervezet javaslata alapján az, aki más önálló szakszervezetnek is tagja, és aki elfogadja az MSZ EDDSZ Alapszabályát, vállalja az MSZ EDDSZ pártoló tagsággal járó jogokat és kötele-zettségeket, aláírja a belépési nyilatkozatot. A belépés elfogadásáról az MSZ EDDSZ Országos Vezetősége dönt.
5.§ Az MSZ EDDSZ tagság önkéntes. A rendes taggá válás történhet a belépési nyi-latkozat aláírásával és valamely meglévő alapszervezethez való eljuttatásával, vagy a belépők által új alapszervezet létrehozásával. A belépés elfogadásáról, to-vábbá az új alapszervezet alapításának elfogadásáról az MSZ EDDSZ Elnöksége dönt. A belépéskor meg kell határozni a tagság jellegét. Erről, illetve a tagság jel-legének változása átvezetéséről, továbbá a tagság folyamatosságának elismerésé-ről az MSZ EDDSZ Elnökség dönt.
A tagsági viszony létrejöttét az MSZ EDDSZ, tagsági igazolvány kiállításával igazolja. A taggá válással egyidejűleg az MSZ EDDSZ által meghatározott kere-teken belül dönt a tag a tagdíjfizetés módjáról is.
6.§ A tagsági viszony megszűnik:
(1) a tag halálával,
(2) a tag önkéntes kilépésével,
4
(3) a tag kizárásával,
(4) az MSZ EDDSZ megszűnésével, továbbá
(5) a tagsági jogviszony MSZ EDDSZ általi felmondásával,
(6) a tagdíj fizetésének írásbeli, a jogkövetkezményekre is felhívó felszólítás ellenére három hónapon át önhibájából történő elmulasztása esetén az MSZ EDDSZ Or-szágos Vezetősége a rendes tag tagsági jogviszonyát harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. Ugyanez vonatkozik a pártoló tagra is, ha az általa vállalt vagyoni hozzájárulást nem teljesítette,
(7) A tag a tagsági jogviszonyát a szervezet törvényes képviselőjéhez, az elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor indokolás nélkül megszüntetheti,
(8) a tagsági jogviszony megszűnése esetén a tag nevét törölni kell a nyilvántartás-ból.
7.§ A tagok jogai:
(1) A rendes tag:
a) indítványokat, javaslatokat tehet, álláspontja megvitatását kérheti;
b) személyesen vagy képviselői útján részt vehet a szakszervezeti tervek, feladatok, állásfoglalások kialakításában, az elhatározott akciók végrehajtásában, valamint a közös munka értékelésében és ellenőrzésében;
c) jogainak, érdekeinek védelme érdekében fordulhat az MSZ EDDSZ bármely testületéhez és tisztségviselőjéhez;
d) javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat a tagság érdekében;
e) az MSZ EDDSZ választásain választhat és tisztségekre választható az Országos Vezetőség által meghatározott választási rend szerint;
f) a munkavégzésével összefüggő vitás ügyekben, illetve a szociális helyzetét alap-vetően érintő ügyekben szakszervezeti jogvédelmet igényelhet;
g) szociális rászorultsága esetén szakszervezeti segélyben részesíthető;
h) igénybe veheti az MSZ EDDSZ által szervezett üdültetési lehetőségeket és egyéb szolgáltatásokat.
Ezen alpont f), g), h) bekezdésében foglaltak a rendes tag esetében akkor irányadóak, ha - a pályakezdőket és az új alapszervezet tagjait kivéve - legalább egy éves tagsággal rendelkezik, vagy ha az éves tagdíjat utólag befizeti. Ettől a szabálytól indokolt eset-ben az Elnökség eltérhet.
(2) A tiszteletbeli tagok jogai megegyeznek a rendes tagokéival, a tiszteletbeli tagok azonban az MSZ EDDSZ szerveibe nem választhatnak és nem választhatóak, a szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt. Tiszteletbeli tagot az alapszervezet is jelölhet.
5
(3) A pártoló tagok az MSZ EDDSZ tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vehetnek részt, nem vehetnek részt a választásban, az MSZ EDDSZ szerveibe nem választhatók, a szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehet-nek részt.
(4) Tiszteletbeli tag és pártoló tag vezető tisztségviselővé nem választható.
8.§ A tagok kötelezettségei:
(1) az MSZ EDDSZ Alapszabályának betartása, szervezetének erősítése, egységé-nek megóvása;
(2) eleget tesz az Alapszabályban meghatározott kötelességeinek;
(3) nem veszélyeztetheti az MSZ EDDSZ céljainak megvalósítását, és tevékenysé-gét;
(4) a tagdíj rendszeres fizetése
(5) tisztségviselőként a vállalt feladatok ellátása, a képviselt tagság érdekeinek köz-vetítése, képviselete és védelme, a választók folyamatos tájékoztatása, segítése.
9.§ Fegyelmi eljárás, kizárás, visszahívás:
(1) Fegyelmi eljárást kezdeményezhet a tag, a tisztségviselő ellen kötelezettségei megsértése esetén, az alapszervezeten belül bármelyik tag, vagy az MSZ EDDSZ Alapszabálya szerinti országos képviselő testületek és országos tisztségviselők.
(2) Fegyelmi eljárást a tag esetén az alapszervezet vezetősége, választott tisztségvi-selő esetén az őt választókból létrehozott bizottság, testület által választott tiszt-ségviselő esetén a testület vagy annak ülései közötti időben az ügyeket ellátó tes-tület folytathatja le. Választott tisztségviselő esetén a fegyelmi eljárást az Orszá-gos Vezetőség is lefolytathatja, és a fegyelmi eljárás lefolytatását magához is vonhatja.
(3) Fegyelmi döntés, írásbeli figyelmeztetés, kedvezmények megvonása, vagy kizá-rás – tisztségviselő esetében szakszervezeti tisztségéből való visszahívás – lehet. Fegyelmi határozat az eljárásra jogosult vezetőség, bizottság, testület, illetve az Országos Vezetőség tagjainak szótöbbséggel meghozott határozatával hozható.
(4) Az érintett tag, tisztségviselő a fegyelmi határozat kézhez vételétől számított 15 napon belül a határozatot hozó fegyelmi jogkört gyakorló, az Alapszabály szerin-ti „felettes szervéhez” - alapszervezet döntése, valamint alapszervezeti tisztségvi-selő esetén a területi (regionális), megyei (fővárosi) testülethez, Országos Veze-tőség döntése ellen a Küldöttgyűléshez - fellebbezhet. A felettes szerv a fellebbe-zésről, annak beérkezését követő legközelebbi ülésen határoz. A felettes szerv határozatának tartalmaznia kell, hogy a határozattal szemben a tudomásra jutástól számított 30 napon belül bíróság előtt jogorvoslattal lehet élni. A fellebbezés nem halasztó hatályú, elbírálásáig a tag nem gyakorolhatja jogait. A tag a bünte-tés kiszabása után egy év elteltével kérheti a döntéshozó szervtől a fegyelmi bün-tetés törlését, kizárás esetén a tagság helyreállítását és a tagi viszony folytonossá-gának elismerését.
6
IV. Az MSZ EDDSZ szervezete
1.§ Az MSZ EDDSZ szervei.
(1) Küldöttgyűlés;
(2) Felügyelőbizottság;
(3) Országos Vezetőség;
(4) Elnökség;
(5) területi (regionális), megyei (fővárosi), érdekvédelmi és egyéb érdekképviseleti testületek;
(6) alapszervezetek
(7) Szakmai Bizottságok, Tagozatok;
(8) Mandátumvizsgáló Bizottság, Számvizsgáló Bizottság.
2.§ Az MSZ EDDSZ ügyvezetése:
(1) elnök;
(2) alelnökök, az Elnökség tagjai,
(3) Területi (regionális), megyei (fővárosi) testületek elnökei
(4) Mandátumvizsgáló Bizottság elnöke
3.§ Az MSZ EDDSZ országos tisztségviselői
(1) elnök,
(2) alelnökök, az Elnökség tagjai,
(3) Területi (regionális), megyei (fővárosi) testületek elnökei
(4) Mandátumvizsgáló Bizottság elnöke és tagjai
(5) Szavazatszámláló Bizottság elnöke és tagjai.
(6) Felügyelőbizottság tagjai,
4.§ Küldöttgyűlési küldöttnek, illetve bármely választott tisztségre csak MSZ EDDSZ rendes tag választható meg.
5.§. Az MSZ EDDSZ országos és egyéb választott tisztségviselői öt évenként választ-hatók és választandók.
V. A Küldöttgyűlés
1.§ Az MSZ EDDSZ legfőbb döntéshozó szerve a Küldöttgyűlés, amelyet az elnök hív össze.
7
2.§ A Küldöttgyűlés szükség szerint, de legalább évenként ülésezik. Minden esetben, legkésőbb hatvan napon belül össze kell hívni a rendkívüli Küldöttgyűlést, ha azt a tagság legalább egyharmada, a Felügyelőbizottság, az Országos Vezetőség (OV), vagy az elnök az ok és a cél megjelölésével írásban kéri.
3.§ A Küldöttgyűlés teljes szavazati jogú résztvevői:
(1) az alapszervezetek választott küldöttjei,
(2) az MSZ EDDSZ ügyvezetése/Országos Vezetőség;
(3) az MSZ EDDSZ országos tisztségviselői;
(4) A Küldöttgyűlés alapszervezeti küldöttjeit, az alapszervezetek elnökeit a tagság választja. A 400 tagot meghaladó létszámú alapszervezet minden megkezdett 400 tag után plusz egy teljes jogú küldöttet választ a Küldöttgyűlésre.
4.§ A Küldöttgyűlés határozatképes, ha a küldöttek és egyéb teljes szavazati jogú tagok több, mint a fele (50%+1 tag) jelen van. Határozatképtelenség esetén nyolc napon belül, azonos napirenddel a Küldöttgyűlést újra össze kell hívni.
5.§ A Küldöttgyűlés nem nyilvános, határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbb-séggel hozza.
6.§ A Küldöttgyűlés minden küldöttjének egy szavazata van.
A küldött szavazati jogú tagja mandátumát – esetenként akadályoztatása esetén írásban (megbízólevél, aláírás, alapszervezet pecsétje) átruházhatja más válasz-tott tisztségviselőre -, ezt az ülés megkezdése előtt a Mandátumvizsgáló Bizott-ságnak köteles átadni. A küldött szavazati jogú tagja mandátumát – esetenként akadályoztatása esetén írásban (megbízólevél, aláírás, alapszervezet pecsétje) át-ruházhatja más választott tisztségviselőre -, ezt az ülés megkezdése előtt a Man-dátumvizsgáló Bizottságnak köteles átadni.
7.§ A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
(1) az Alapszabály elfogadása, illetve módosítása;
(2) az MSZ EDDSZ-program fő irányvonalainak meghatározása;
(3) az Országos Vezetőség összetételének meghatározása;
(4) az MSZ EDDSZ elnökének, alelnöke(inek) továbbá a Felügyelőbizottság tagjai-nak, a Mandátumvizsgáló Bizottság, Szavazatszámláló Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása és visszahívása. A tisztségviselők akkor hívhatók vis--sza, ha tisztségükből adódó feladataikat nem látják el;
(5) az MSZ EDDSZ más civil szervezettel való egyesülésének, szétválásának, illet-ve feloszlásának kimondása;
(6) az éves költségvetés elfogadása,
(7) az éves beszámoló - ezen belül az elnöknek a szervezet vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása,
8
(8) az Elnök díjazásának megállapítása, küldött kijelölése az Elnök feletti munkálta-tói jogkör gyakorlására,
(9) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a szakszervezet saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a Felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hoz-zátartozójával köt;
(10) a jelenlegi és korábbi szakszervezeti tagok, a vezető tisztségviselők és a Felügye-lőbizottsági tagok vagy más szakszervezeti szervek tagjai elleni kártérítési igé-nyek érvényesítéséről való döntés;
(11) végelszámoló kijelölése,
(12) a Felügyelőbizottság jelentésének elfogadása,
(13) Szakbizottságok és Tagozatok létrehozatala az OV javaslata alapján;
(14) Szakbizottságok és Tagozatok elnökeinek megválasztása az OV javaslata alap-ján;
(15) az MSZ EDDSZ 5 éves programjáról szóló elnöki beszámoló elfogadása;
(16) a tagdíj mértékének és fizetési rendjének meghatározása;
(17) szakszervezeti kitüntetés alapítása;
(18) tiszteletbeli tag választása.
8.§ (1) A Küldöttgyűlés helyét, idejét és napirendjét az elnök a kitűzött időpont előtt legalább 30 nappal, rendkívüli Küldöttgyűlés esetén 15 napon belül közli a kül-döttekkel, a tagokkal és a meghívottakkal.
(2) A Küldöttgyűlés ülése főszabály szerint az MSZ EDDSZ székhelyén tartandó, de az összehívó határozhat az ülésnek más alkalmas helyszínen történő megtartásá-ról.
(3) A Küldöttgyűlés ülését az elnök meghívó küldésével vagy közzétételével hívja össze.
(4) A meghívónak tartalmaznia kell/
a) az MSZ EDDSZ nevét és székhelyét;
b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
c) az ülés napirendjét;
d) A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szava-zásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
e) Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egy-hangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
f) A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdés-ben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
9
g) A Küldöttgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított öt napon belül a tagok és az szakszervezet szervei a Küldöttgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
h) A napirend kiegészítésének tárgyában a Küldöttgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a Küldött-gyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a Küldött-gyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. Ehhez azonban az szükséges, hogy valamennyi szavazásra jogosult jelen legyen és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájáruljon.
(5) A Küldöttgyűlés megnyitása után ki kell jelölni a Küldöttgyűlés tisztségviselőit, akik a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítők.
a) A Küldöttgyűlés megválasztja az ülést levezető elnököt.
b) A jegyzőkönyvvezetőt a levezető elnök kéri fel, a Küldöttgyűlés megválasztja.
c) A jegyzőkönyv hitelesítésére a levezető elnök két jelen lévő tagot kér fel, akiket a Küldöttgyűlés megválaszt, vállalják, hogy az ülésen végig jelen lesznek, és alá-írásukkal hitelesítik a felveendő jegyzőkönyv tartalmát.
(6) Ezt követően meg kell állapítani az ülés határozatképességét, amelyet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során fi-gyelmen kívül kell hagyni.
(7) Határozatképesség esetén a Küldöttgyűlés szavaz a napirend esetleges kiegészíté-séről, majd a napirend elfogadásáról.
(8) A Küldöttgyűlés ülései nem nyilvánosak, azon az Alapszabályban meghatározott, illetve a Küldöttgyűlés összehívására jogosult által meghívott személyek vehet-nek részt.
(9) Az Alapszabály módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
(10) Az MSZ EDDSZ céljának módosításához és megszűnéséről szóló döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határoza-ta szükséges.
(11) A tagok a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat.
(12) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
10
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolat-ban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
9.§ A Küldöttgyűlés üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben szere-peltetni kell az ülés helyét, idejét, határozatképesség megállapítását, - amennyi-ben az választásokat is rögzít - utalni kell annak Alapszabály szerinti lefolytatás-ra, a megválasztottak nevének pontos felsorolása mellett tartalmaznia kell az el-fogadott napirendet, az elhangzott hozzászólásokat, a meghozott döntéseket. A jegyzőkönyvet az erre a feladatra megválasztott két küldött vagy tag hitelesíti.
VI. Mandátumvizsgáló Bizottság, Szavazatszámláló Bizottság
1. § A Mandátumvizsgáló Bizottság a Küldöttgyűlés munkáját segíti, közreműködik annak előkészítésében, a küldöttek mandátumának érvényességét vizsgálja.
2.§ A Mandátumvizsgáló Bizottságnak 5 tagja van, akiket a Küldöttgyűlés választ meg, az elnöke az Országos Vezetőség tagja.
3.§ A Mandátumvizsgáló Bizottság feladata ellátása érdekében együttműködik az MSZ EDDSZ szerveivel, az Országos Irodával, ellenőrzi a tagnyilvántartást me-gyei és országos szinten.
4.§ A Szavazatszámláló Bizottság a Küldöttgyűlés munkáját segíti, az egyes határo-zatok meghozatalánál a Mandátumvizsgáló Bizottság jelentése alapján végzi te-vékenységét. Minden határozat meghozatalánál összeszámlálja a szavazatokat és a jegyzőkönyvvezetés számára jelenti azokat.
5.§ A Szavazatszámláló Bizottságnak 5 tagja van, akiket a Küldöttgyűlés választ meg, az elnököt maguk közül választják esetenként.
VII. Országos Vezetőség (OV)
1.§ Az Országos Vezetőség (OV) az MSZ EDDSZ országos szintű operatív végre-hajtó szerve, mely tevékenységét az Küldöttgyűlés határozatai alapján látja el.
2.§ Az OV tagjai:
(1) az elnök,
(2) az alelnök(ök),
(3) a területi (regionális), megyei (fővárosi) testület elnöke;
(4) Mandátumvizsgáló Bizottság elnöke;
11
(5) országos Szakbizottság, Tagozat elnökei
Az OV szükség szerint, de legalább 2 havonként ülésezik.
3.§ Az OV feladata:
(1) az ágazati kollektív szerződés véleményezése;
(2) az Egészségügyi, Szociális és Közszolgálati Dolgozókért Alapítvány kuratóriumi tagjaira javaslattétel;
(3) más szakszervezetekkel való együttműködési megállapodás megkötése;
(4) a civil szervezetekkel való együttműködési megállapodások megkötése;
(5) az MSZ EDDSZ által képviselt munkavállalókat érintő bértárgyalások főbb irányelveinek meghatározása;
(6) a Küldöttgyűlés üléseinek előkészítése;
(7) az MSZ EDDSZ programjában meghatározott feladatok végrehajtása főbb irány-vonalainak megállapítása;
(8) a Küldöttgyűlés által meghatározott program végrehajtásából adódó aktuális kér-désekben állásfoglalás;
(9) az országos, területi (regionális), megyei (fővárosi), valamint az alapszervezeti választási, jelölési, eljárási rend meghatározása, jelölő bizottság állítása;
(10) a szakbizottságok és rétegtagozatok szükség szerinti működtetése;
(11) aktuális érdekvédelmi kérdésekben, a Küldöttgyűlés határozatai végrehajtása érdekében, ha szükséges, valamint egyéb testületi döntést igénylő ügyekben ál-lásfoglalás, döntés;
(12) a tartós akadályoztatás esetét kivéve, az elnök átmeneti helyettesítésének rendjé-ről döntés. Az elnök az OV tagjai közül az MSZ EDDSZ képviseletére tisztség-viselőt jelölhet;
(13) tiszteletbeli tag jelölése;
(14) fegyelmi eljárás lefolytatása;
(15) alapszervezet megszűnése esetén a vagyon sorsáról a tagság véleményének figye-lembe vételével döntés;
(16) a Küldöttgyűlés számára szakmai bizottságok és tagozatok létrehozatalát véle-ményezheti és javasolhatja;
(17) az MSZ EDDSZ jóváhagyott költségvetésének, az MSZ EDDSZ vagyonának a hatályos jogszabályok szerinti gondos, hatékony, takarékos felhasználásáért, ke-zeléséért, megóvásáért, gyarapításáért felelős;
(18) mindazon kérdésekben döntés, amelyeket a Küldöttgyűlés nem tartott fenn kizá-rólagos hatáskörében.
4.§ Az OV tagjai tevékenységüket az MSZ EDDSZ érdekének megfelelően kötele-sek ellátni. Tevékenységük során az MSZ EDDSZ-nek okozott károkért a szer-
12
ződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az MSZ EDDSZ-szel szemben.
VIII. Elnökség
1. § Az Elnökség tagjai
elnök;
alelnökök. (4)
Az elnökség szükség szerint ülésezik.
2.§ Az Elnökség feladatai:
(1) előkészíti az Országos Vezetőség (OV) üléseit;
(2) az OV határozatainak végrehajtásának segítése, abban való közreműködés;
(3) tagfelvételről, új alapszervezet létesítésének elfogadásáról való döntés.
IX. Az MSZ EDDSZ területi (regionális), megyei (fővárosi), és egyéb szervező-dései
1.§ (1) Az MSZ EDDSZ alapszervezetekbe tömörült tagsága az MSZ EDDSZ testü-leti döntéseinek végrehajtására és ellenőrzésére területi érdekvédelmi és érdek-képviseleti feladatok koordinálása és közös képviselete céljából területi (regioná-lis), megyei (fővárosi) képviseleti testületeket hozhat létre. Feladata a megye szakszervezeti egységeinek segítése, koordinálása, tájékoztatása. Irányítási, pénzügyi, gazdasági, valamint ellenőrzési joguk van. Ennek megfelelően napra-kész elektronikus tagnyilvántartást vezet, amelyet havonta jelent az Országos Irodának.
(2) A területi (regionális), megyei (fővárosi) testületek az Alapszabály, és a hatályos jogszabályok és a testületi döntések alapján működnek. A hozzájuk tartozó alap-szervezetek gazdálkodását és elszámolási rendjét vezetik és ellenőrzik, mely te-vékenységről (az alapszervezetek és saját gazdálkodásukról) havi rendszeresség-gel számolnak be, és éves beszámolót küldenek az MSZ EDDSZ Országos Iro-dának.
2.§ A területi (regionális), megyei (fővárosi) testületeket az Országos Iroda tartja nyilván. A területi (regionális), megyei (fővárosi) testületek elnökei a szervezeti egységekhez tartozó alapszervezetek javaslatának az Országos Elnökkel való előzetes egyeztetését követően kerülnek megválasztásra. A területi (regionális), megyei (fővárosi) testületek elnökei megbízás alapján végzik munkájukat.
13
X. Az Alapszervezetek
1.§ Az MSZ EDDSZ alapvető szervezeti egysége az alapszervezet. Alapszervezet-nek általában az azonos munkáltatónál foglalkoztatott szakszervezeti tagok kö-zössége minősül. Több munkáltató dolgozói/vállalkozói, vállalkozók, állástala-nok, munkanélküliek közösen és a nyugdíjasok is létrehozhatnak egy alapszerve-zetet.
2.§ Egy alapszervezetet legalább 3 tag hozhat létre. Az alapszervezeteket az Orszá-gos Iroda tartja nyilván. Elnökének nevét, illetve változását a hitelesített jegyző-könyvvel együtt a nyilvántartásnak egy héten belül meg kell küldeni.
3.§ Az alapszervezet az Alapszabálynak megfelelően működik, 5 évenként, előzetes jelölést követően, a megyei elnökkel egyeztetve választott képviselőjén keresztül közvetlenül vesz részt a területi és országos szintű testületek munkájában. Az alapszervezet legfőbb szerve a taggyűlés – ahol a tagság egyszerre, egyidőben összehívható. Nagy létszámú alapszervezetek tagjai bizalmi csoportokat hozhat-nak létre, választott képviselőik az alapszervezeti vezető testület tagjai, választá-sukra, mandátumukra a többi tisztségviselőre vonatkozó előírások az irányadóak. Az alapszervezet az Alapszabály, a vonatkozó jogszabályok és testületi döntések alapján folytatja tevékenységét, ennek érdekében elnököt, elnök-helyettest vá-laszt. Az alapszervezet tevékenységéről éves beszámolót küld a területi (regioná-lis), megyei (fővárosi) képviselet elnökeinek és az Országos Irodának. Az Orszá-gos Iroda előzetes egyetértésével vállalhat kötelezettséget. Az 50.000 forint felet-ti (tartós) kiadás (az elfogadott költségvetés terhére) esetén köteles az Országos Irodával előzetesen egyeztetni. Ennek elmulasztásából eredő károkért az alap-szervezet felel.
4. § Az egy munkahelyen működő MSZ EDDSZ szervezetek kötelesek együttmű-ködni.
5. § Az alapszervezetek kötelesek együttműködni a területi (regionális), a megyei (fővárosi) és országos szervekkel és képviselőivel.
6. § Az alapszervezet (alapszervezetek), összevonása, szétválása, megszűnése esetén a megyei elnök és az Országos Iroda működik közre.
XI. Az elnök, alelnök(ök)
1.§ Az elnök az MSZ EDDSZ ügyvezetője és törvényes képviselője.
2.§ Az elnök látja el az MSZ EDDSZ általános ügyvezetését, ennek keretében fel-adata:
14
1) a szakszervezet napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyek-ben a döntések meghozatala;
2) a beszámolók előkészítése és azoknak a Küldöttgyűlés elé terjesztése;
3) az éves költségvetés elkészítése és annak a Küldöttgyűlés elé terjesztése;
4) a szakszervezeti vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vo-natkozó, a Küldöttgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és vég-rehajtása;
5) a szakszervezet jogszabály, az Alapszabály és testületi döntések szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése;
6) a Küldöttgyűlés összehívása, a küldöttek és a szakszervezet szerveinek értesítése;
7) az ügyvezető szerv által összehívott Küldöttgyűlés napirendi pontjainak megha-tározása;
8) részvétel a Küldöttgyűlésen és válaszadás a szakszervezettel kapcsolatos kérdé-sekre;
9) a tagság nyilvántartása;
10) tagsági jogviszonyt felmondó nyilatkozat fogadása, a tagsági jogviszonyról in-tézkedés;
11) a szakszervezet határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek veze-tése;
12) a szakszervezet működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
13) a szakszervezetet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
14) gondoskodik a Küldöttgyűlés és OV üléseinek összehívása, a vezető testületek ülései közötti időben a szükséges intézkedések megtétele;
15) az OV és az Elnökség üléseinek vezetése;
16) képviseli az MSZ EDDSZ-t hatóságok, bíróságok, állami szervek, szervezetek és személyek előtt;
17) utalványozási jog gyakorlása;
18) működteti a testületek által meghatározott feladatok ellátása céljából az MSZ EDDSZ munkaszervezetét;
19) gyakorolja a munkáltatói jogokat az Országos Iroda és a megyei képviseletek elnökei és munkatársai felett;
20) a tevékenységéről beszámol a vezető testületeknek;
21) intézkedik minden olyan ügyben, amely nem tartozik a Küldöttgyűlés, az OV és Elnökség hatáskörébe;
22) felügyeli az MSZ EDDSZ területi (regionális), megyei (fővárosi) testületeket és az alapszervezetek munkáját.
15
3.§ Az alelnök(ök) az elnök által meghatározott feladatkörben végzi(k) tevékenysé-gét(üket).
XII. Az MSZ EDDSZ bizottságai, munkaszervezete, szakmai és rétegszervezetei
1.§ Az Országos Vezetőség (OV) a társadalmi és gazdasági viszonyokkal összhang-ban javaslatot tehet a Küldöttgyűlésnek Szakbizottságok és Tagozatok létrehozá-sára.
2.§ A szakbizottságok eseti vagy állandó jelleggel hozhatók létre az Alapszabályban meghatározott célok elérése érdekében.
3.§ Az MSZ EDDSZ alapszervezetekbe tömörült tagsága képviselői, illetve küldött-jei útján - szakmai, életkori vagy egyéb jellemzők alapján azonos vagy hasonló helyzetben lévő tagok érdekeinek feltárása, képviselete és védelme céljából - szakmai tagozat, eseti- és állandó bizottság létrehozására tehetnek javaslatot az Országos Vezetőségnek (OV). Az OV az elfogadott költségvetésre is figyelem-mel tehet javaslatot. Létrehozatalukat követően tevékenységüket az Alapszabály-nak és az OV iránymutatásainak megfelelően végzik, melyről az Országos Veze-tőségnek rendszeresen beszámolnak.
4.§ Az MSZ EDDSZ feladatainak ellátását az elnök által működtetett és irányított munkaszervezet segíti. A munkaszervezet az MSZ EDDSZ székhelyén működte-tett Országos Irodából és a területi (regionális), megyei (fővárosi) szerveződési területén megszervezett megyei/területi (regionális) képviseletekből áll. A me-gyei/területi (regionális) képviselet segíti és koordinálja a területén működő alap-szervezetek munkáját, együttműködik azok testületeivel, továbbá a szakmai és rétegszervezetek megyei egységeivel. A megyei képviselet ellátja továbbá az MSZ EDDSZ megyei szinten jelentkező egyéb feladatait, más szervezetekkel va-ló együttműködést koordinálja.
XIII. Felügyelőbizottság
1.§ (1) Az MSZ EDDSZ felügyelő szerve a Felügyelőbizottság, amely három főből áll. Tagjait a Küldöttgyűlés öt évre választja, a bizottsági jogviszony a tisztség el-fogadásával jön létre.
(2) A Felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképes-ségét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a Felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá, aki, vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy ve-zető tisztségviselője.
16
(3) A Felügyelőbizottság tagjai a Felügyelőbizottság munkájában személyesen köte-lesek részt venni. A Felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől füg-getlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
(4) Az első Felügyelőbizottság tagjait a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a döntéshozó szerv választja a Felügyelőbizottsági tagokat. A Felügyelőbizottsá-gi tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.
(5) A Felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a Felügyelőbi-zottsági tag lemondó nyilatkozatát az Elnökhöz intézi.
2.§ A Felügyelőbizottság működése
(1) Saját ügyrendet készít, amelyet saját testülete hagy jóvá.
A Felügyelőbizottság köteles a küldöttek vagy az MSZ EDDSZ döntéshozó szer-ve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.
(2) A Felügyelőbizottság az MSZ EDDSZ irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkaválla-lóitól felvilágosítást kérhet, fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállo-mányát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.
(3) A Felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. Az Alap-szabály ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis.
3.§ A Felügyelőbizottság tagjainak felelőssége
A Felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével az MSZ EDDSZ-nek okozott károkért a szerződés-szegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az MSZ EDDSZ-szel szemben.
XIV. Összeférhetetlenségi szabályok
1.§ (1) Elnök, mint vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselek-vőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
(2) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
(3) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerő-sen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrá-nyos következmények alól nem mentesült.
(4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségvi-selője nem lehet.
17
(5) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tiszt-ségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
(6) Nem választható tisztségre, aki politikai pártnak, más szakszervezetnek, szövet-ségnek tagja (lásd III. fejezet 2.§). Az összeférhetetlenségről a belépéskor, annak létrejöttekor, illetve kérésre írásban köteles nyilatkozni.
XV. Az MSZ EDDSZ kapcsolatrendszere
Az MSZ EDDSZ céljai elérése érdekében más civil szervezetekkel hazai és nem-zetközi szinten együttműködési megállapodást köthet. Ennek tartalmát és kereteit az OV állapítja meg
XVI. Az MSZ EDDSZ gazdálkodása
1.§ Az MSZ EDDSZ vagyoni- pénzügyi forrásai:
(1) tagdíjak
(2) állami, és társadalmi szervektől, alapítványoktól származó juttatás, elnyert támo-gatás;
(3) az Európai Uniótól, intézményeitől elnyert támogatás,
(4) az MSZ EDDSZ tevékenységéből, illetve értékpapírjaiból származó bevételek;
(5) az MSZ EDDSZ vállalkozásainak eredménye;
(6) adományok;
(7) az MSZ EDDSZ alapítványaitól elnyert támogatások,
(8) az alapszervezetektől származó ingó és ingatlan vagyon.
2.§ Az MSZ EDDSZ tulajdonában ingó és ingatlan vagyon lehet, amellyel a vonat-kozó pénzügyi rendelkezések és az alapszabály keretei között önállóan gazdálko-dik.
3.§ Az MSZ EDDSZ a vagyonával a gazdálkodásra vonatkozó pénzügyi szabályok szerint, éves költségvetés alapján gazdálkodik, szakszervezet szolgáltatásai fenn-tarthatósága biztosítása érdekében az ésszerű gazdálkodás elve alapján jár el, amely alapján éves költségvetését úgy tervezi meg, hogy kiadásai és bevételei egyensúlyban legyenek, melyről gazdálkodásáról zárszámadást készít.
4.§ Az MSZ EDDSZ céljai megvalósításához szükséges pénzügyi alapok megterem-tése érdekében vállalkozhat.
18
5.§ Az MSZ EDDSZ , az alapszervezetek és a megyei/területi (regionális) szervező-dések tartozásaikért saját vagyonukkal felelnek. A tagok saját vagyonukkal - tag-díjfizetési kötelezettségükön túl - nem felelnek.
6.§ Az MSZ EDDSZ-re vonatkozó pénzügyi előírásokat részletesen külön számvite-li politika szabályozza.
7.§ Az alapszervezetek, a megyei/területi (regionális) szerveződések (a vállalkozói tevékenységet kivéve) az Országos Iroda irányításával az előző elvek és szabá-lyok alapján végzik tevékenységüket. A megyei/területi (regionális) szerveződé-sek és az Országos Iroda egységes beszámolóját a Felügyelőbizottság ellenőrzi az Országos Iroda közreműködésével az alapszervezeti tevékenységre is kiterjedő-en.
8.§ Az MSZ EDDSZ az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló mindenkori hatályos jogszabályokban előírt beszámolóját az elnök készíti el, terjeszti a Küldöttgyűlés elé.
XVII. Vegyes záró rendelkezések
1.§ Az MSZ EDDSZ megszűnik, ha:
(1) bíróság feloszlatja;
(2) törvényességi eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti vagy megállapítja megszűnését;
(3) fizetésképtelenség miatt indult eljárásban bíróság megszünteti, és a nyilvántar-tásból törli;
(4) megszűnését vagy átalakulását a Küldöttgyűlés kimondja.
2.§ Az MSZ EDDSZ megszűnése esetén vagyonának további sorsáról - a hitelezők követeléseinek kielégítése után - elsődlegesen a Küldöttgyűlés határoz. A Kül-döttgyűlés határozatának hiányában, ha az MSZ EDDSZ feloszlatással szűnik meg vagy a bíróság az MSZ EDDSZ megszűnését állapítja meg, a fennmaradó vagyont az MSZ EDDSZ kell átadni.
3.§ Jelen Alapszabály az MSZ EDDSZ alakuló Kongresszusán elfogadott és idő-közben többször módosított, a 2013. évi V. törvény, a Ptk. előírásaival összhang-ba hozott, egységes szerkezetbe foglalt szövege.
Az alapszabály elválaszthatatlan mellékletét képezi a tagdíjfizetésre vonatkozó kong-resszusi határozat.
Budapest, 2016. február 12.
Dr. Cser Ágnes
elnök
19
MSZ EDDSZ X. Rendkívüli Kongresszusának határozata a tagdíjfizetésről
Tagdíj/hó:
- rendes tag: a mindenkori alapbér, alapilletmény 1%-a, mely az alapszervezet és az országos szervezet között az alábbiak szerint oszlik meg;
- - Alapszervezet 55%
- Országos Iroda 45% (melynek 30%-át a megyék kapják vissza)
-
- vállalkozó tag: a mindenkori minimálbér 1%-a, illetve az általa bejelentett jö-vedelem1%-a
pártoló tag: nyugdíjas; (kivéve, ha munkajövedelemmel rendelkezik) a min-denkori minimálbér 0,1%-a , ettől az alapszervezetek eltérhetnek, a pártoló ta-gok tagdíjával az alapszervezetek rendelkeznek.
-
- a tartósan munkahelyétől távol lévő; mindenkori minimálbér 0,1%
- a fizetés nélküli szabadságon lévő; (GYES, külföldi munkavállalás, egyéb távollét); mindenkori minimálbér 0,1%-a
- a munkanélkülivé vált tag (ellátásban nem részesülő); mindenkori mini-málbér 0,1%-a
A megyék könyveléséhez az alapszervezetek létszámarányosan járulnak hozzá.
Budapest, 2016. február 12.

Kiemelt videó

További videók