Nyomtatás

Sokan érdeklődtek a táppénzről a veszélyhelyzetben

Írta: Szerkesztőség 2020. április 24.

Hasznos tudnivalók a táppénzről a karantéban

Egészségügyi veszélyhelyzetben gyakran felmerülő kérdések – egyebek mellett –, hogy kaphat-e táppénzt a karanténban lévő, egyébként még igazoltan nem beteg személy, hogyan nyújtható be a keresőképtelenségi igazolás személyes kapcsolattartás hiányában, és miként forduljanak a háziorvoshoz a betegek légúti fertőzési tünetek esetén.
 
A keresőképtelenség elbírálásában nincs változás veszélyhelyzet idején, azaz azt továbbra is elbírálhatja:
– a háziorvos, házi gyermekorvos, ha háziorvosi tevékenységre a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel szerződést kötött;
– a járóbeteg-szakellátás orvosa, ha e feladat ellátására a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel finanszírozási szerződést kötött intézmény vezetője kijelölte;
– az ideggondozó, bőr- és nemibeteg-gondozó, tüdőgondozó, valamint az onkológiai gondozó szakorvosa, ha e feladat ellátására a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel finanszírozási szerződést kötött intézmény vezetője kijelölte;
– egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal,
– kormányhivatallal felülvéleményező tevékenységre szerződött főorvos (felülvéleményező főorvos).
Folyamatos keresőképtelenségnél az orvosi igazolást legalább kéthetente ki kell állítani. A vonatkozó kormányrendelet szerint a veszélyhelyzet időtartama alatt a keresőképtelenségre, illetve a keresőképességre vonatkozó orvosi igazolásokat nem kell kéthetenként kiállítani, arra ritkábban is sor kerülhet.
Kilenc olyan kód van, amelybe a keresőképtelenség besorolható. A keresőképtelenséget megállapító orvos az alábbiak szerint kódolhatja a keresőképtelenséget:
– 1-es kód: üzemi baleset
– 2-es kód: foglalkozási megbetegedés
– 3-as kód: közúti baleset
– 4-es kód: egyéb baleset
– 5-ös kód: beteg gyermek ápolása
– 6-os kód: terhesség-szülés miatti keresőképtelenség
– 7-es kód: közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltás, hatósági elkülönítés
– 8-as kód: egyéb keresőképtelenség
– 9-es kód: veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség
A COVID-19 vírus kapcsán két új helyzet állt elő a keresőképtelenségnél. Az egyik, amikor a betegség tüneteit nem mutató személy akár kórházi, akár otthoni karanténba kerül, a másik eset, amikor a COVID-19 vírusfertőzést foglalkozás végzése során kapja el valaki.
 
Karantén
 
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) tájékoztatása szerint, aki COVID-19 vírussal érintett, és vagy az otthonában, vagy egészségügyi intézményben járványügyi megfigyelés alá kerül, keresőképtelen állományba vehető közegészségügyi okból, azaz a fenti, 7-es kóddal. „7”-es kódos keresőképtelenség esetén betegszabadság nem jár, így a keresőképtelenség első napjától a biztosítottnak táppénzt kell megállapítani és folyósítani. A táppénz mértéke az általános szabályok szerint alakul, azaz 50 vagy 60 százalékos mértékű. Meg kell jegyezni, hogy ez esetben a foglalkoztatót nem terheli táppénzhozzájárulás-fizetési kötelezettség.
Ha járványügyi zárlatra kerülne sor, azaz ha az országos tisztifőorvos hatósági határozattal járványügyi zárlatot rendel el, amely nem csupán konkrét személyekre, hanem nagyobb településrészekre (vagy teljes településekre, kerületekre is) kiterjed, és fennáll a keresőképtelenségnek az az esete, hogy a járványügyi zárlat alá vont területen lakó személy a zárlat miatt nem tud megjelenni a munkahelyén, más munkahelyen, munkakörben átmenetileg sem foglalkoztatható, szintén a 7-es kóddal közegészségügyi okból keresőképtelennek minősül. A zárlatról az országos tisztifőorvos értesíti a keresőképtelen állományba vételi joggal rendelkező orvost. A zárlatot határozattal kell bizonyítani.
Figyelemmel kell lenni a járványügyi intézkedések kapcsán az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 70. paragrafusában foglalt rendelkezésre is, hogy „a járványügyi elkülönítés, a járványügyi megfigyelés és a járványügyi zárlat, továbbá a járványügyi ellenőrzés idején az azok végrehajtásával összefüggésben felmerült, a fertőző betegnek, illetve a kórokozó hordozónak fel nem róható, szükséges és indokolt költségeket és a társadalombiztosítási jogviszony alapján meg nem térülő kiesett munkajövedelmet az állam a fertőző beteg, illetve a kórokozó hordozó részére megtéríti”. Azaz a fenti esetekben az állam köteles fedezni a szükséges és indokolt költségeket, valamint megfizetni a táppénzen felüli kiesett munkajövedelmet.
Ha COVID-19 vírusfertőzésre foglalkozás végzése során kerül sor – például betegápolást végző egészségügyi dolgozó esetén –, és a koronavírusos megbetegedés foglalkozási megbetegedésnek minősül, akkor a beteget 2-es kóddal kell keresőképtelennek nyilvánítani. Ha a hatóság társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetnek minősíti a foglalkozási megbetegedést, akkor a keresőképtelenség első napjától baleseti táppénz jár, amely 100 százalékos mértékű táppénz megállapítását és folyósítását eredményezi. A foglalkoztatónak ez esetben sem kell táppénz-hozzájárulást fizetnie.  
Megjegyzés: a foglalkozási betegségről, annak bejelentéséről és megállapításáról a 27/1996. NM-rendelet rendelkezik.
Keresőképtelenség igazolása levélben vagy e-mailben
A Magyar Államkincstár felhívása szerint az orvos által kiállított keresőképtelenségi igazolásokat a biztosítottak lehetőleg ne személyesen, hanem postai vagy elektronikus úton (e-mailben) adják le. Az elektronikus út igénybevétele esetén a keresőképtelenségi igazolást be kell szkennelni (vagy le kell fényképezni), és
– vagy elektronikus aláírással kell ellátni [ami lehet Azonosításra Visszavezetett    Dokumentumhitelesítés (AVDH) is],
– vagy a biztosítottnak nyilatkoznia kell arról, hogy a keresőképtelenségi igazolás mindenben megegyezik az eredetivel.
A veszélyhelyzet megszűnését követően a biztosított köteles leadni az eredeti orvosi igazolásait.
Végezetül, a fentiekhez kapcsolódóan szükségesnek gondoljuk ismertetni az országos tisztifőorvos háziorvosoknak megküldött utasítását, amely arra vonatkozik, hogy miként forduljunk a háziorvoshoz légúti fertőzési tünetek esetén.
Különös szabályok a háziorvosi vizsgálatokra
Az országos tisztifőorvos arra utasította az összes alapellátó praxist, hogy törekedjenek az orvos-beteg találkozó minimalizálására, és – a szakma szabályainak figyelembevétele mellett – a távkonzultációt helyezzék előtérbe. Ennek keretében járványügyi érdekből az egészségügyi személyzetnek gondoskodnia kell arról, hogy légúti fertőzési tünetekkel senki ne jelenjen meg a háziorvosi rendelőben, az ő ellátásukat távkonzultáció formájában kell megoldani. Akinél nehézlégzés jelentkezik, annak az Országos Mentőszolgálathoz kell fordulnia. Minden olyan pácienst, akinek a személyes vizsgálata nem tűnik feltétlenül indokoltnak, a háziorvosoknak távkonzultációban kell ellátniuk, minimalizálva az orvos-beteg találkozók számát. Azaz, a fenti utasításban leírtak alapján, ha valakinek légúti fertőzési tünetei jelentkeznek, akkor telefonáljon a háziorvosának, ha viszont a nehézlégzés tünetei is fennállnak, akkor azonnal mentőt kell hívni.
 Forrás: adozona.hu  dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász

A HATÓSÁGI KARANTÉN (hatóság által elrendelt járványügyi megfigyelés: a betegség tüneteit nem mutató személy akár kórházi, akár otthoni karanténba kerül) rendezett, eljárás jogilag is:

Táppénz - információs összefoglaló a COVID-19 vírus fertőzéssel kapcsolatban

Aki COVID-19 vírussal kapcsolatban vagy otthonában, vagy egészségügyi intézményben járványügyi megfigyelés alá kerül, keresőképtelen állományba vehető.

Forrás: nnk.gov.hu

 

TÁPPÉNZ – INFORMÁCIÓS ÖSSZEFOGLALÓ - COVID-19 vírus fertőzéssel kapcsolatban

https://www.nnk.gov.hu/attachments/article/553/COVID19_tappenztajekoztato_EMMI_20200311.pdf

COVID-19 MINT FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉS

Amennyiben a koronavírusos megbetegedés foglalkozási megbetegedésnek minősül, akkor 100%-os táppénz jár (baleseti táppénz). Akkor kerülhet sor baleseti táppénz - 100%-os mértékű - megállapítására, ha a biztosított olyan módon fertőződött meg a koronavírussal, hogy az foglalkozási megbetegedésnek minősül; vagyis az a beteg munkavégzése, foglalkozása gyakorlása során alakult ki. Életszerűen ez a koronavírussal fertőzött személyekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók - orvosok, ápolók, mentősök, stb. - esetében képzelhető el.  A foglalkozási megbetegedést a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet szerint az arra hatáskörrel rendelkező szerv kivizsgálja és megállapítja. Ha erre sor került, és az egészségbiztosítási szerv – az Ebtv. 52. §-a alapján – is döntést hozott a foglalkozási megbetegedés társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetként való elismeréséről, akkor nincs relevanciája annak, hogy az őt kezelő orvos milyen kezelést rendel el, vagy, hogy a beteg kórházban vagy az otthonában gyógyul-e. Ezekben az esetekben a keresőképtelenséget az orvos - a foglalkozási megbetegedés elismerése után - „2”-es kóddal igazolja.

Összes ajánlás (0)

0 az 5 csillagból
Nem rendelkezik megfelelő jogokkal a hozzászólás megtekintéséhez vagy kiadásához.

Kiemelt videó

További videók