MSZEDDSZ
„Az egészséges és igazságos Magyarországért!”®
Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban
Dolgozók Demokratikus Szakszervezete
Megemlékezés
Írta: Szerkesztőség     2022. október 21. péntek 19:05

1956. október 23-án kezdődött a forradalom a Budapesti Műszaki Egyetem diákjainak békés tüntetésével…



…….. és a fegyveres felkelők ellenállásának a szovjet tankok általi intervenciójával fejeződött be 1956. november 4-én.

l956. november 4-én hajnalban Nagy Imre drámai beszédét sugározta a Kossuth Rádió:

„ Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke.

Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak! A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével! „

A kormányfő mondatait magyarul és valamennyi világnyelven többször megismételték, majd a „segítsetek, segítsetek, segítsetek” segélykiáltást sugározta a rádió, mielőtt az adás végleg megszakadt.

De senki nem segített….

Reggel 8 óra körül a Parlamentet védő bátrak, és a fiatal pesti srácok letették a fegyvert a halottakkal teli Kossuth téren.

A világot megdöbbentette a forradalom eltiprása, és az azt követő kegyetlen megtorlás. Emberek százait hurcolták el, börtönözték be, végeztek ki, ítéltek halálra.

Az esztelen bosszúállás elől csaknem 200 000 ezer ember menekült el és szóródott szét szerte a világban.

Alberto Moravia olasz író azt javasolta, hogy a világ minden fővárosában azt az utcát, ahol a szovjet követség található, nevezzék el a „A legyilkolt magyarok utcájának.”

1956-ban a Time magazin választása szerint az Év Embere „A magyar szabadságharcos lett”

Bár a magára hagyott forradalom mindössze 20 nap alatt elesett, visszhangja elért a nagyvilág minden szegletébe, és az egész világ szívébe zárta a magyar történelem szabadságharcát.

„ A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia – s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben. A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol – még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat.”

( Albert Camus : A magyarok vére )

Márai Sándor a magyar és a világirodalom egyik legfájdalmasabb versét küldte mementónak a magyaroknak :

MENNYBŐL AZ ANGYAL – MENJ SIETVE

Az üszkös, fagyos Budapestre.

Oda, ahol az orosz tankok

Között hallgatnak a harangok.

Ahol nem csillog a karácsony.

Nincsen aranydió a fákon,

Nincs más, csak fagy, didergés, éhség.

Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék.

Szólj hangosan az éjszakából:

Angyal, vigyél hírt a csodáról.

1956 emléke örökké élt és örökké élni fog a magyarok szívében. A hősök példát mutattak az utókornak és a világnak. A szétszóródott magyarok unokáikkal, dédunokáikkal emlékeznek szerte a világon arról a napról, amikor a magyarok szabadok akartak lenni.

A világ megtanulta Magyarország nevét, és megtanulta becsülni a magyarok erejét.

Szeressük és becsüljük mi is hazánkat, városainkat, embertársainkat, az erőnket, a hitünket, a tudásunkat, a lelkünket.

Mi vagyunk, és leszünk,……. a MAGYAROK.

Megemlékezés

1956. október 23-án kezdődött a forradalom a Budapesti Műszaki Egyetem diákjainak békés tüntetésével…



…….. és a fegyveres felkelők ellenállásának a szovjet tankok általi intervenciójával fejeződött be 1956. november 4-én.

l956. november 4-én hajnalban Nagy Imre drámai beszédét sugározta a Kossuth Rádió:

„ Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke.

Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak! A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével! „

A kormányfő mondatait magyarul és valamennyi világnyelven többször megismételték, majd a „segítsetek, segítsetek, segítsetek” segélykiáltást sugározta a rádió, mielőtt az adás végleg megszakadt.

De senki nem segített….

Reggel 8 óra körül a Parlamentet védő bátrak, és a fiatal pesti srácok letették a fegyvert a halottakkal teli Kossuth téren.

A világot megdöbbentette a forradalom eltiprása, és az azt követő kegyetlen megtorlás. Emberek százait hurcolták el, börtönözték be, végeztek ki, ítéltek halálra.

Az esztelen bosszúállás elől csaknem 200 000 ezer ember menekült el és szóródott szét szerte a világban.

Alberto Moravia olasz író azt javasolta, hogy a világ minden fővárosában azt az utcát, ahol a szovjet követség található, nevezzék el a „A legyilkolt magyarok utcájának.”

1956-ban a Time magazin választása szerint az Év Embere „A magyar szabadságharcos lett”

Bár a magára hagyott forradalom mindössze 20 nap alatt elesett, visszhangja elért a nagyvilág minden szegletébe, és az egész világ szívébe zárta a magyar történelem szabadságharcát.

„ A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia – s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben. A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol – még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat.”

( Albert Camus : A magyarok vére )

Márai Sándor a magyar és a világirodalom egyik legfájdalmasabb versét küldte mementónak a magyaroknak :

MENNYBŐL AZ ANGYAL – MENJ SIETVE

Az üszkös, fagyos Budapestre.

Oda, ahol az orosz tankok

Között hallgatnak a harangok.

Ahol nem csillog a karácsony.

Nincsen aranydió a fákon,

Nincs más, csak fagy, didergés, éhség.

Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék.

Szólj hangosan az éjszakából:

Angyal, vigyél hírt a csodáról.

1956 emléke örökké élt és örökké élni fog a magyarok szívében. A hősök példát mutattak az utókornak és a világnak. A szétszóródott magyarok unokáikkal, dédunokáikkal emlékeznek szerte a világon arról a napról, amikor a magyarok szabadok akartak lenni.

A világ megtanulta Magyarország nevét, és megtanulta becsülni a magyarok erejét.

Szeressük és becsüljük mi is hazánkat, városainkat, embertársainkat, az erőnket, a hitünket, a tudásunkat, a lelkünket.

Mi vagyunk, és leszünk,……. a MAGYAROK.

Írta: Szerkesztőség     2022. október 21. péntek 19:05