Nyomtatás

A korengedményes nyugdíjról

Írta: Dr. Cser Ágnes 2010. január 29.

A kormány 283/2009. (XII. 11.) Kormány rendelete a korengedményes nyugdíj intézményét további egy évre, 2010. december végéig meghosszabbította.
A 2009. december 14-én hatályba lépett rendelete rögzíti, hogy korengedményes nyugdíj akkor állapítható meg, ha:

 

a munkavállaló a korengedményes nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges életkort és szolgálati időt 2010. december 31.-ig betölti, illetve megszerzi,
a munkavállaló és a munkáltató a korengedményes nyugdíjazásról szóló megállapodás megkötésének szándékát a regionális munkaügyi központnak bejelentette, továbbá
a munkáltató és a munkavállaló között megkötött megállapodást 2010. december 31.-éig megküldik az illetékes nyugdíjbiztosítási szervnek.

A rendelet az 1953-ban születettek részére is lehetőséget biztosít a korengedményes nyugdíjazásra.
Az 1953-ban születettek esetében a munkáltató és a munkavállaló 2010-ben megállapodhatnak a munkavállaló korengedményes nyugdíjazásában:

az 1953-ban született nő esetében feltétel a betöltött 57. év és 37 év az igazolt szolgálati idő,
az 1953-ban született férfi esetében feltétel a betöltött 57. év és legalább 37 év szolgálati idő, ebben az esetben a korengedményes nyugdíjat a munkavállaló 61. életévének eléréséig kell megfizetni. Amennyiben rendelkezik 42 év szolgálati idővel, a korengedményes nyugdíjfizetési kötelezettség az érintett 60. életévéig áll fenn.
Az 1952-ben születettekre vonatkozóan a feltétel változatlan. Nekik a betöltött 57. év és legalább 37 év szolgálati idő a feltétel.

Ha a korengedményes nyugdíjazásra való megállapodást a munkáltató és a munkavállaló 2010. január 31.-ig megköti és legkésőbb 2010. február 15.-ig eljuttatják a nyugdíjbiztosító felé, akkor a regionális munkaügyi központ bevonása elkerülhető!
Ezzel a megfeleléssel, kérhető 2010 végéig bármikor a korengedményes nyugdíj.

Ha a megállapodás nem jut be 2010. február 15.-ig a nyugdíjbiztosítóhoz, akkor a megállapodás megkötésének szándékát a regionális munkaügyi központnak be kell jelenteni!

A foglalkoztatottakat érintő és az egyes ellátások melletti  kereső tevékenység korlátozására vonatkozó szabályok 2010. január elsejétől:

I.    A nyugdíjkorhatárt el nem ért öregségi nyugdíjasok, akik 2008. január 1-je előtt nyugdíjasokká váltak, azokat semmilyen korlátozás sem érinti.
II.    A nyugdíjkorhatárt el nem ért öregségi nyugdíjasok, akik 2007. december 31-ét követően váltak nyugdíjassá (Tny.Tv.83/B. §), azoknak a –nyugdíjjárulékot képező- jövedelme éves szinten a minimálbér 18-szorosát érheti el. Amennyiben ezt túllépi valaki, akkor a nyugellátása az adott évben szünetel, illetve ha erre decemberben kerül sor, akkor az érintettnek a december havi nyugdíját vissza kell fizetnie.
III.    A rokkantsági nyugdíjasnak, valamint a baleseti rokkantsági nyugdíjasnak (Tny.Tv. 36/D §, ill. 36/G. §) a hat egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga nem haladhatja meg:

a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és
a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét
A mennyiben ezt túllépi, akkor megszűnik a nyugdíjjogosultsága. Nem szűnik meg, ha hat egymást követő hónap bármelyikében kereső tevékenység folytatása hiányában nem volt figyelembe vehető kereset, jövedelem. Ebben az esetben a hat egymást követő hónap számítása a keresőtevékenység folytatásának hónapjától újra kezdődik
IV.    Rehabilitációs járadékban részesülő (2007. évi LXXXIV.tv. 13. §) hat egymást követő hónapra vonatkozó – a személyi jövedelemadóval és a járulékokkal csökkentett – keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladhatja meg a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés (ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori minimálbér összegét. Amennyiben ezt az összeget az érintett jövedelme túllépi, akkor meg kell szüntetni az ellátást.
V.    Átmeneti járadék és rendszeres szociális járadékban részesülő (387/2007. (XII. 23.) kormány rendelet 17. §) hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér 80 százalékát.
VI.    GYED-ben részesülő (Eb.tv. 42/A. §) kereső tevékenységet nem folytathat.
VII.    GYES-ben részesülő (Cst. 21., 21/A. §) a gyermek egyéves koráig – kivéve a kiskorú szülő gyermekének gyámját – kereső tevékenység GYES mellett nem folytatható.
A gyermek egyéves kora után a keresőtevékenység időkorlátozás nélkül folytatható, kivéve a GYES-ben részesülő nagyszülőt. A GYES-ben részesülő nagyszülő keresőtevékenységet a gyermek hároméves kora után napi négy órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.
VIII.    A gyermeknevelési támogatásban, /GYET/ (Cst. 24. §) részesülő személy, kereső tevékenységet napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.

Budapest, 2010. 01. 10.


LIGA Nyugdíjas Tagozat

Kiemelt videó

További videók