Nyomtatás

NEK 2009. 09. 24-ei határozatai

Írta: Dr. Cser Ágnes 2009. november 23.

A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal

2009. szeptember 24-ei határozatai

A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal szeptember 24-i ülésén meghallgatta a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökének beszámolóját az Európai Közösség Bírósága gyógyszerügyekkel foglalkozó 2009. május 19.-i határozatának magyarországi fogadtatásáról és a gyógyszerpiac rendezése érdekében folytatott kamarai tevékenységről.

1. A NEK értetlenségét fejezi ki, hogy a bírósági döntés egyértelmű konzekvenciáinak levonására a kormányzat nem hajlandó.

2. A NEK megerősíti 2009. június 18-i határozatát, amelyben kifejezésre juttatta, hogy az uniós bíróság által megfogalmazott elvek szerinti gyógyszerellátó rendszer megvalósulása össztársadalmi érdek, a gyógyszerészet és a gyógyszerellátás kérdései a nemzeti egészségpolitika része.

A gyógyszertárak szakmai és nemzeti kézben tartása, a patikaalapítás szabályozása, a gyógyszerész szakmai és egzisztenciális függetlenségének biztosítása, valamint az etikai követelmények érvényesítése a biztonságos, minőségi és költséghatékony gyógyszerellátás záloga.

3. A NEK felszólítja a kormányt,

- hogy az Országgyűlés elé terjesztett egészségügyi törvénymódosítások által törölje a további deregulációt előíró szabályokat, továbbá függessze fel a jelenlegi patikaalapítási és a gyógyszertárláncok térnyerését lehetővé tevő fúziós szabályokat mindaddig, amíg az uniós bíróság által megfogalmazott elveknek megfelelő új szabályozás hatályba nem lép,

- hogy a költségvetési törvény előirányzataiban biztosítsa a gyógyszerellátó rendszer működőképességét is a betegjogok érvényesítése és a betegellátás biztonsága érdekében,

- hogy kezdje meg az etikai szabályozás helyreállítását és teljeskörű köztestületi kézbe adását.

4. A NEK minden lehetséges eszközzel támogatást nyújt a Magyar Gyógyszerészi Kamarának abban a küzdelemben, amely az Európai Közösség Bírósága döntésének megfelelő változtatásokért folytat.

5. Bár a Kormány a 2010-es költségvetés egészségügyet illető számaival tanúbizonyságát adja annak, hogy nincs tovább lefelé, hogy azért, és kizárólag azért nem von ki további tételes forrásokat az ágazatból, mivel nyilvánvalóvá vált, hogy a szakmai szervezetek – így többek között a NEK – által évekkel korábban prognosztizált csődhelyzet előállt, ám mégsem hajlik a jóra, és hetek óta teszi egyre nagyobb próbára az ellátók türelmét.

A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal egyetért a fekvő- és járóbetegellátó intézményeket tömörítő egyesületek anyagi követeléseivel az ellátás folyamatossága és biztonsága érdekében csakúgy, mint azzal az igényükkel, hogy finanszírozásuk meghatározott és kiszámítható legyen. Ezért a gyógyító ágazatban várható demonstratív fellépéseket támogatja, az abban résztvevőkkel szolidáris. Egyben felszólítja a Kormányt, hogy a költségvetési forrásokat érintő egyeztetéseket törvényesen bonyolítsa, melynek elengedhetetlen része az érintett érdekképviseletek és köztestületek bevonása.

Ugyanakkor nyomatékosan felhívja a figyelmet arra a veszélyes demagógiára, amely az utóbbi hetekben kezd elharapózni, miszerint, ha a jelen struktúrára nincs elég pénz, akkor támogatni kell a struktúra megváltoztatását (=leépítését). A NEK határozottan leszögezi, hogy fel kell hagyni az elmúlt évtizedek súlyosan káros gyakorlatával, melynek során folytonosan csak gazdasági és politikai érdekek mentén hoztak egyre torzabb szerkezetet eredményező rossz döntéseket. A Magyar Köztársaságnak érvényes, és a társadalommal egyeztetett egészségpolitika megalkotására van szüksége, mely rögzíti az alapelveket. Az ezen alapelveken nyugvó célkitűzések megvalósítása határozhatja csak meg a jövő egészségügyi szerkezetét, és ehhez kell megfelelő parlamenti döntésekkel a megfelelő időtávokban forrást keresni, és rendelni. Hogyan képzeli a Kormány az Ágazati Érdekegyeztető Tanácson beterjesztett költségvetési tervek megvalósulását, a pályázatokon nyerhető 100 md Ft-os tételre alapozó beruházásokat illetően, ha a működésre sincs elegendő pénz?

A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal 2009 nyarán nyilvánosságra hozta, és valamennyi parlamenti pártnak átnyújtotta a jövő egészségpolitikáját meghatározó programját. Ismételten javasoljuk, hogy minden felelősen gondolkodó jelen és leendő döntéshozó azt tanulmányozva építse rá, és tegye társadalmi vita tárgyává az egészségügy jövőjéről alkotott elképzeléseit.

6. A NEK felkéri titkárát, vizsgálja meg a lehetőségét, illetve készítsen elő országos népszavazást abból a célból, hogy az eredményes népszavazást követően Magyarországon az éves egészségügyi ráfordítás teljes költségvetésen belüli aránya ne lehessen kevesebb, mint az Európai Unió mindenkori országainak a költségvetés összeállítását megelőző évére vonatkoztatott éves egészségügyi ráfordítás teljes költségvetésen belüli arányainak átlaga.

7. A NEK elvárja, hogy a Kormány vegye figyelembe mások mellett különösen az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának a gyógyászati segédeszközök hozzáférhetősége tárgyában közzétett állásfoglalását, és próbáljon kivételesen úgy tenni, mintha jogállamban élnénk. Részletesen fejtse ki, miért veszi semmibe az érintettek és az országgyűlési biztos megalapozottnak tűnő, részletesen indokolt, a módosítások egészét ellenző álláspontját, és amennyiben a miniszteri rendelet érdemben nem védhető, vonja le a demokráciában egyedül lehetséges tanulságot, és rendeletét vonja vissza.

8. A NEK megtárgyalta a Korányi András alapítvány által támogatott alkotóközösség széleskörű kerekasztal rendszer létrehozására irányuló kezdeményező nyilatkozatát, valamint a kerekasztalok alapító nyilatkozat tervezetét. A kezdeményezést, valamint ezen anyagokat a NEK támogatja és közzéteszi.

9. A NEK felhívja mindazon civil szerveződéseket, szakértői csoportokat, érdekképviseleti- és szakmai szervezeteket - akik képesek és hajlandóak arra, hogy pártpolitika mentesen, az ország boldogulása érdekében részt vegyenek a létrehozandó széleskörű szakpolitikai kerekasztal rendszer munkájában - csatlakozási részvételi szándékukat 2009. október végéig jelezzék a NEK titkárságán. Ezt követően megszervezzük a csatlakozó szervezetekkel az első megbeszélést.

Kezdeményező Nyilatkozat[AE1] széleskörű Kerekasztal Rendszer létrehozására

(munkaanyag)

Hazánk megújulása, felemelkedése kultúrákat megőrző és teremtő, alkotó, együttműködő tevékenységet kíván mindenkitől, az egyénektől, a családoktól, a közösségektől, a társadalom egészétől. Ennek érdekében a természetes közgondolkodás és közakarat részévé kell tennünk az egyéni, a családi, közösségi életterv és jövőkép igényét, annak gyakorlati érvényesítését.

Az életterv, a társadalmi jövőkép társadalmi szerződés keretében valósulhat meg. A megvalósítás feltétele: a képviseleti és a részvételi demokrácia új, megjavított intézményi rendszerének, illetve egyensúlyának megteremtése, valamint az előnyök, a hátrányok, a kockázatok társadalmi, kulturális, természeti-környezeti, termelési, gazdasági elemekből felépülő, összehangolt, több időtávú országtervezés intézményesített kialakítása.

E fejlődés a jelenlegi – világszerte megbukott – rövidtávú, primitív, összeadás-kivonás szintjén történő pénzügyi (költségvetési) tervezést váltja fel.

Ezen nyilatkozat aláírói hazánk jövőképe meghatározásának kezdeményezése, segítése, társadalmi szerződésként való elfogadtatásának, megvalósításának céljából az alább felsoroltak szerinti elnevezéssel kerekasztalok létrehozását határozzák el:

A megalapítandó kerekasztalok:

Ø Oktatási, művészeti, kulturális kerekasztal

Ø Egészségügyi kerekasztal

Ø Népesedési kerekasztal

Ø Szociális, foglalkoztatási kerekasztal

Ø Ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási, kereskedelmi kerekasztal

Ø Természetvédelmi, környezetvédelmi kerekasztal

Ø Energiaügyi kerekasztal

Ø Közlekedési, hírközlési kerekasztal

Ø Alkotmányjogi,[AE2] államigazgatási, közigazgatási, biztonsági kerekasztal

Ø Koordináló kerekasztal

(E kerekasztal a szakkerekasztalok működését hangolja össze, az elkészült ajánlásokat, határozatokat harmonizálja, a szakkerekasztalok témakörén túli, országszintű stratégiai célokat, prioritásokat állapít meg és egyeztet a szakkerekasztalokkal.)[AE3]

1. A kerekasztalok alapító tagjai

Társadalmi szervezetek és Érdekképviseletek részéről

.

.

.

Parlamenti és jelenleg parlamenten kívüli pártok részéről

.

.

.

Kormányzat részéről

.

.

.

Kerekasztalok tagja – a kormányszervek kivételével – csak jogi személyiségű szervezet lehet.

2. Új tag felvétele

A mindenkori parlamenti pártok külön eljárás nélkül a Kerekasztalok tagjai lehetnek.

Új tag felvétele az egyes Kerekasztal tagjai közé csak a kerekasztal tagjai legalább harmadának beleegyezésével lehetséges. [AE4]

3. Tag kizárása

Azt a tagot, amely a Kerekasztal működését akadályozza, a többi tag egybehangzó akaratával ki lehet zárni a Kerekasztal tagjai közül. Kizárási indítványt a Kerekasztal bármely tagja beterjeszthet, indítványát indokolni köteles.

A kormányzati résztvevők nem zárhatóak ki a Kerekasztal tagjai közül.

A Parlamenti választáson legalább 1%-ot el nem ért pártok tagsága megszűnik.

A kizárt vagy tagságát vesztett tagnak a Kerekasztallal kapcsolatos minden joga és jövőbeli kötelezettsége megszűnik.

4. Tag kilépése

A Kerekasztal bármely tagjának joga van a tárgyalások bármely szakaszában megszüntetni tagságát.

5. A Kerekasztalok működési rendje

A Kerekasztalok megalakulásukkor titkárt választanak. A titkár feladata a titkársági munka feltételeinek megteremtése.[AE5] Titkárrá nem választható a Kormányt képviselő tag. A munka anyagi feltételeit a mindenkori Kormány biztosítja, személyi feltételeire viszont nem lehet sem közvetlen sem közvetett ráhatással.

A Kerekasztal a napirend szerinti kérdésekről konszenzussal hoz határozatokat. A fórum minden ülés végén egyszerű többséggel dönt a következő ülés napirendjéről, de ez nem zárja ki szükség esetén nem tervezett, időszerű kérdés napirendre vételét.

Az ülés napirendjének eldöntése során döntés történik a tárgyalási dokumentum előterjesztőjéről is.

A napirendnek megfelelő tárgyalási dokumentum előkészítője egyben határozati javaslatot is készít.

Az előterjesztő a tárgyalási dokumentumot és a határozati javaslatot átadja a kerekasztal titkárának a tagok részére való továbbítás céljából. A kerekasztal a tárgyalás dokumentumait és a határozatokat az ülés után közzéteszi, és évenként összefoglaló dokumentumot készít.

A Kerekasztal ülésein minden alkalommal más tag elnököl.

Az alakuló ülésen döntik el a tagok az elnöklés további sorrendjét, valamint a további rendszeres ülések tervezett gyakoriságát.

Az alakuló ülés napirendjéről a kezdeményezők egyszerű többséggel döntenek.

A kezdeményezők/tagok képviselőinek olyan megbízólevéllel kell rendelkezniük, amely teljes körű felhatalmazást jelent a Kerekasztal vonatkozásában. Ha egy tag képviselőjének személye megváltozik a tárgyalások ideje alatt, a tag köteles az új képviselőjét is megbízó-levéllel ellátni.

Egy tag képviseletét legfeljebb három személy láthatja el. Bármely tag a tárgyalások bármely szakaszában képviselőin kívül a tárgyalóküldöttségét tanácskozási joggal rendelkező szakértőkkel egészítheti ki. A tárgyalóküldöttség létszáma legfeljebb öt fő.

A Koordinációs Kerekasztal az országtervezés alapelveit - a hatályos nemzetközi egyezményekkel és szerződésekkel együttjáró kötelezettségekre is figyelemmel -, célkitűzéseit, eljárási rendjét, módszereit rögzíti, valamint több külföldi és hazai példát részletesen ismertet azért, hogy a kerekasztalok munkája alapját jelenthesse a hazai országtervezésnek, és nemzetközi aktív együttműködésünknek.

A Koordinációs Kerekasztal a kerekasztalok munkájának összehangolása és az országtervezés fejlesztése érdekében a kerekasztalok részére nem kötelező ajánlásként egyszerűsített tervezési vázlatot készít.

A kerekasztalok saját részletes működési rendjüket önállóan határozzák meg.

6. Jegyzőkönyv

A Kerekasztalok üléseiről jegyzőkönyv, illetve archivált hang- és képfelvétel készül. A jegyzőkönyv-vezetőt a Kerekasztal titkársági feladatainak ellátója biztosítja.

A rövid jegyzőkönyv tartalmazza a résztvevők névsorát, a napirendi pontokat, továbbá a tagok aláírásával hitelesített határozatokat. Utólag el kell készíteni a szószerinti jegyzőkönyvet is.

A rövid jegyzőkönyv a helyszínen készül. Az aláírt rövid jegyzőkönyv egy-egy példányát minden jelenlévő megkapja.

7. Nyilvánosság

A Kerekasztal minden ülését követően sajtóközleményt fogad el a határozatokról, amit a Kerekasztal titkársága juttat el a sajtó számára. Ha sajtótájékoztatóra is sor kerül, a nyilvános sajtótájékoztatót a Kerekasztal soros elnöke tartja.

A sajtót, illetve a közvéleményt tájékoztatni kell abban az esetben is, ha egy témakörben megállapodás születik, vagy ha a felek kinyilvánítják, hogy az adott témakörben nem tudnak megegyezésre jutni. A kerekasztalok igénylik munkájuk teljes átláthatóságát, nyilvánosságát.[AE6]

A tagok a Kerekasztal munkájáról, határozatairól önállóan is tájékoztatást adhatnak.

A tárgyalások teljes dokumentációját rendszeresen nyilvánosságra kell hozni az Országgyűlés honlapján, és lehetőleg a tagok meglévő honlapjain is.

A szervezetek neve és képviselőjének aláírása


[AE1]Pós Péter módosítási javaslataival és megjegyzéseivel.

[AE2]20 év után tragikomikus és önmagunkat minősítően komolytalan lenne, ha nem vetnénk fel az alaptörvényben önmagában is deklaráltan ideiglenes Alkotmány megfelelő megjavítását, valós garanciákkal történő ellátását!

[AE3]A szakkerekasztalok semmilyen módon nem alárendeltjei a koordináló kerekasztalnak.

[AE4]Még ezt a megkötést is túlzónak tartom!

[AE5]E feltétel nélkül nem lehet Kerekasztalról, csak a Kormány akaratát a NET-hez hasonló „függetlenséggel” jelenleg kiszolgáló munkabizottságokról beszélni!

[AE6]Nem lehet megismételni módszerváltó Kerekasztal háttérmutyikon alapuló, a rendszerváltoztatás lényegét eladó tevékenységét!

Legalább az ülések világhálón történő valós idejű követhető voltát, és korlátlan ideig elérhető archiválását, illetve a legfontosabb témák üléseinek a közszolgálati televízió külön csatornáján történő sugárzását biztosítani kell.

Kiemelt videó

További videók