Nyomtatás

„Élj száz évet egészségesen a 3-1-2 meridián-gyakorlatokkal”

Írta: Dr. Cser Ágnes 2009. szeptember 21.

Egészségügyi szakdolgozók vettek részt azon az egészségmegőrző, öngyógyító, oktató intenzív továbbképzésen, amelyet az EDDSZ szervezett Siófokon szeptember 7-9. között. A rendezvény gyakorlatvezetője volt Zhu Zongxiang professzor, a „3-1-2” meridián gyakorlatokon alapuló egészségügyi, öngyógyító, oktató intenzív továbbképzés kidolgozója, az előadásokat dr. Eőry Ajándok háziorvos, természetgyógyász tartotta. A résztvevők között voltak olyanok, akik már többször is részt vettek ilyen képzésen, de akadtak olyanok is, akik először találkoztak a hagyományos kínai orvoslás ezen módszerével. Néhányukat arról kérdeztük: honnan szereztek tudomást erről a módszerről, mi a véleményük a továbbképzésről, használják-e majd az itt megszerzett ismereteket, tervezik-e tanítását.

Első lépés a szemléletváltás

Mesz Erika gyermekápoló, masszőr Pécsről érkezett. Mint mondta, a meridiánok létezéséről saját betegsége kapcsán szerzett tudomást.

(Mesz Erika)

- Három hónapig voltam betegállományban, mindenfajta gyógyszert kipróbáltam, és nem segített – mondja. – Kerestem a gyógyulás módját, amelyet végül a Kaposváron kapott meridián-masszázs hozott meg számomra. Mindig érdekelt a természetgyógyászat, tanulmányoztam a reflexológiát, a meridiánokat, és elhatároztam, hogy ezt mindenképpen szeretném megtanulni. Nagyon jónak tartom ezt a továbbképzést, könnyen elsajátítható, és természetesen alkalmazni is fogom az itt tanultakat: elsőként annál a hároméves kisgyermeknél, aki koraszülöttként agyvérzéssel jött a világra, nem tud ülni, járni.

Hozzátette azt is: szeretné továbbadni az itt megszerzett ismereteket. Jó ötletnek tartja a klubhálózat létrehozását, amely biztosíthatná a folyamatos kapcsolattartást az oktatókkal. Mint mondta, mindenképpen terjeszteni kellene, ehhez az első lépés a szemléletváltás elérése lenne annak érdekében, hogy az emberek elfogadják a régi-új gyógymódot.

Lenyűgözte a gyakorlatok egyszerűsége

Dr. Martin Valéria háziorvos a Nagyatád melletti Háromfán. Bevallása szerint régóta érdekli a természetgyógyászat, a természeteshez való közelítés, meggyőződése, hogy a hagyományos kínai orvoslással sokat el lehet érni. Korábban elvégezte a természetgyógyász tanfolyamot, de akkor még nem tudta eldönteni, merrefelé is fordul majd. Amikor hallott erről a továbbképzésről, azonnal döntött: itt a helye.

(Dr. Martin Valéria)

-        Jól döntöttem: egyszerű emberek is tudják használni, könnyen elsajátítható, olcsó, nincs mellékhatása – sorolja érveit. – A természetgyógyászatban benne van a hagyományos kínai orvoslás is, de sokat kell tanulni: vidéken nehezen oldható meg a hosszabb helyettesítés, ezért szeretem a 3-6 napos tanfolyamokat.

Csodálatosnak tartja, hogy idejön egy kínai professzor az „egyszerű emberek” közé, és át akarja adni a tudását. Lenyűgözte a Zhu professzor és a gyakorlatok egyszerűsége: saját magán érzi a három nap után, hogy hatékony. Azon lesz, hogy ezt a tudást átadja családjának, a falunak, mert biztos abban, hogy az egyszerű paraszt néni is meg tudja tanulni.

Összefügg a keleti és nyugati orvoslás

A kaposvári dr. Kócsó Józsefné diplomás ápoló, egészségügyi szakmenedzser már harmadszor találkozott Zhu professzorral: tavaly volt itt egynapos szimpóziumon, majd Budapesten egy félnapos találkozón. Mint mondja, az egészségügyi dolgozók a legkevesebbet foglalkoznak saját maguk egészségi állapotával. Ha megtanulja, meg tudja tanítani, és biztos benne, hogy szívesen alkalmazzák majd magukon, és átadják a betegeknek is.

(Dr. Kócsó Józsefné)

- A 3-1-2 módszer gyógymód és prevenció is egyben – fogalmazta meg. – Most olyan világban élünk, amikor minden módszerre fogékonynak kell lennünk, bármilyen gyógymódot elsajátítunk, és átadjuk a betegeknek. Hiszen ez a lényege az eskünknek! Ez a módszer pedig olyan, hogy nincs kockázati tényező! Ugyanakkor arra is figyelnünk kell, hogy ez önmagában nem gyógymód, muszáj az étkezésre is odafigyelni. A keleti gyógymód és a nyugati orvoslás összefügg. A nyugati alapok megvannak, s a keleti gyógymóddal kiegészítve jobb eredmények érhetők el. De hangsúlyoznám: fontos a rendszeresség, a kitartás, az odafigyelés, és a folyamatos ellenőrzés a javulás megfigyelésére…

Igény van a természetes gyógymódokra

Ecseri Istvánné Gödöllőn, egy szociális otthonban dolgozik nyugdíjas ápolónőként, aktív dolgozóként a kórház több osztályán is szerzett tapasztalatot. Születésétől kezdve érdekli a természetgyógyászat, egész családja egészségügyis volt, anyai nagyanyja „füvészkedett”, jól ismerte a gyógynövényeket, mint ahogyan a masszázspontokat is, gyógyította az embereket. Ő is harmadszor hallgatja az oktatást: mint mondja, van egy sérült kislánya, szeretné, ha pozitív hatással lenne rá az ilyen gyakorlatok végzése.

(Ecseri Istvánné)

-        A szociális otthonban is sok olyan idős ember él, aki szeretne természetes úton gyógyulni – teszi hozzá. – Tornáznak, fogékonyak az újra. Mindenképpen használni fogom az itt tanultakat, nemcsak az otthonban, hanem Isaszegen is, ahol egy idősek klubját vezetek, és szeretnék létrehozni egy természetgyógyász klubot is, ahol ezeket az ismereteket tovább adhatom.

Mindig csodálta az eredményeket

Bolek Tamás a nyíregyházi kórházban dolgozik, de nem egészségügyi, hanem műszaki területen. A természetgyógyászat mindig érdekelte, de sokáig nem merült el benne mélyebben, jobbára csak csodálta az eredményeket. Most testközelből látja, tapasztalja a kínai orvoslás hatékonyságát, egy tekintélyes professzor mélyreható előadásában, gyakorlati bemutatóval kísérve, s ez mélyen megérinti az embert.

(Bolek Tamás)

-        Én nem mondhatom, hogy a betegek érdekében vagyok itt – összegzi véleményét. – Jómagam is közéjük tartozom: gerincsérvem, parlagfű allergiám van, bízom abban, hogy ez a módszer segít rajtam. Persze szeretnék segíteni a családomnak, ismerőseimnek, s megtalálom a módját, hogy fogékony közeget találjak a módszer továbbadására.

Naponta gyakorolt a kínai emberekkel

A budapesti Horváth Gabriella alternatív mozgás-masszázs terapeuta, sport rekreációs oktató. Fiatal korában úgy érezte, nem ismeri sem teste, sem tudata működését. Tanulmányozta a hagyományos kínai gyógymódokat, lenyűgözte az ősi tudás. 23 éves kora óta jógázik, 15 évvel ezelőtt fordult az Etka-jóga felé, s létrehozott egy önálló módszert: a zenére való mozgást az Etka-jóga mozgásrendszere szerint. Azon kevesek közé tartozik, aki Kínában tanulta meg a 3-1-2 módszert két évvel ezelőtt Zhu professzortól, eljutott az idén is, és még szeretne odautazni: mint mondja, minél többet szeretne tanulni tőlük. Ott tartózkodása alatt nagy érdeklődéssel figyelte a kínai emberek hétköznapjait, eljárt naponta a parkokba gyakorolni a kínai emberekkel. Tapasztalata szerint másként gondolnak: „elfogadóbbak”, ezért kiegyensúlyozottabbak, mint az európai emberek.

- Jógaoktatóként a 3-1-2 módszert beépítettem az óráimba, itt most kaptam egy újabb inspirációt, hogy önállóbban is kipróbáljam ezt a módszert – fogalmazza meg terveit. – Viszonylag rövid idő alatt mutatkozik az eredmény, két hét alatt már pozitív, előre mutató változás következik be, amely arra ösztönözhet, hogy tovább haladjunk ezen az úton a teljes gyógyulásig. Gondoljunk csak bele: tárgyainkat, eszközeinket, berendezéseinket is karbantartjuk, így kell tennünk saját személyünkkel is. Én mindenkit aktivitásra buzdítok, s ez nem öncélú: családjuknak, környezetüknek, a társadalomnak is előnyére válik. S még egy fontos dolog: a változtatást mindenki kezdje saját magán!

Tökéletes módszer nincs

Csordás Gábor a kaposvári Kaposi Mór oktatókórház fizioterápiai gyógymasszőre, aki tulajdonképpen azért választotta ezt a foglalkozást, mert nem volt igazi választási lehetősége: a fiatalember ugyanis 96 százalékos látásveszteséggel él. Hivatásából adódóan is régóta foglalkozik alternatív masszázsokkal. Dr. Eőry Ajándokról tudja, hogy a kínai orvoslás nagy apostola, leginkább ez inspirálta arra, hogy jelentkezzen a továbbképzésre. Sok újat nem igazán tudott meg, hiszen a pontok helyét tudja, ismeri a kínai légzéstechnikát, az akupunktúra elméleti hátterével is tisztában van: könyveket olvastatott fel magának, előadásokat hallgatott.

- Tapasztalatom alapján tökéletes módszer nincs – szögezi le. – Az emberek nem egyformák, ezért kell többféle módon kezelni betegségeiket. A keleti-nyugati orvoslásnak egyaránt megvan az előnye és hátránya, ki kell tudni választani, hogy adott betegségnél melyiket alkalmazzuk. Többnyire nem mondom el a betegeknek, milyen módszerrel dolgozom: többségüknek mindegy, az a lényeg, hogy használjon. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a legtöbb magyar ember nem veszi komolyan a hagyományos keleti gyógymódokat. Annyiból mindenképpen új volt ez a képzés, hogy a modern életmódhoz igazított, leegyszerűsített gyakorlatsorozatról hallottam, az úgynevezett kulcspontokról, ezek hatnak a legtöbb pontra. Ez a mai felfokozott élettempó mellett is elvégezhető. Talán úgy lehetne összefoglalni: a kínai orvoslás a krónikus betegségek kezelésében mutat fel jó eredményeket, a nyugati orvoslás pedig inkább az akut esetek ellátásában, amikor nincs idő hosszabb kezelésre. Kétségtelen, amíg nem muszáj, ne feküdjünk „kés alá”, próbáljunk ki más lehetőségeket.

Kiemelt videó

További videók