Nyomtatás

Adózási segédletek- 2011

Írta: Dr. Cser Ágnes 2011. február 24.

Szja bevalláshoz szükséges információk az APEH honlapján. MSZ EDDSZ tagoknak ingyenes adótanácsadás: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mailen.

Az MSZ EDDSZ tagjaiért működő alapítványt  kérjük, támogassa személyi jövedelemadója 1%-ával:

Egészségügyi, Szociális és Közszolgálati Dolgozókért Alapítvány

Adószám: 19667283-2-41

2011-ben több mint félmillió forintos adókedvezmény jár háromgyerekes családoknak, átalakulnak a természetbeni juttatások és nem kell tb a tevékenységre jellemző kereset után.

Az egy, illetve két gyermeket nevelő családok 2011-től gyermekenként 62.500 forintot adóalapot csökkentő kedvezményre jogosultak, a három vagy több gyermeket nevelőknek pedig gyermekenként 206.250 forintos támogatás jár. A csökkenthető adóalap minden esetben az adóalap-kiegészítéssel növelt összeg. Az egykulcsos adóztatás bevezetésével egyidejűleg változnak az adójóváírás szabályai is.

A módosítás alapján az adójóváírás havi összege maximum 12.100 forintra csökken, amelyet teljes összegben 2 millió 750 ezer forintig, csökkenő mértékben pedig 3 millió 960 ezer forint éves összes jövedelemig lehet érvényesíteni. Teljes összegű adójóváírást így a maximum 180 ezer forint/hó keresetűek tudnak igénybe venni, 260 ezer forint/hó jövedelmet meghaladóan pedig az adójóváírás lehetősége teljes mértékben megszűnik. Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba vagy a NYESZ számlára magánszemély által befizetett összegek után igénybe vehető rendelkezési lehetőség 30-ról 20 százalékra csökken.

Nem pénzben juttatott vagyoni érték

A természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályozás jelentősen változik: a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatások köre szűkül, a természetbeni juttatás elnevezés pedig 2011-től megszűnik. Fő szabály szerint a nem pénzben biztosított juttatások az összevont adóalap részeként adókötelesek és a juttatást terhelő személyi jövedelemadó a magánszemélyt, míg a járulék illetve százalékos egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség a magánszemélyt és/vagy a kifizetőt (foglalkoztatót) terheli.

Az új előírások alapján az olyan nem pénzben adott juttatások tekintetében, amelyek esetében a kifizető (jóhiszemű eljárása ellenére) nem tudja megállapítani az egyes magánszemélyek által szerzett jövedelem mértékét, továbbra is a kifizetőt terheli az adófizetési kötelezettség. 2011-től a kifizető ilyen esetben 16% személyi jövedelemadót és 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizet, amelyek alapja a juttatás értékének 1.19-szerese (azaz az irányadó adómérték 19,04% és 32,13%). 2011-től ilyen juttatásnak minősül pl.: a Tao. tv. hatálya alá nem tartozó juttató által biztosított reprezentáció, különféle rendezvényeken történő juttatások (ha az nem minősül reprezentációnak), valamint a csoportos biztosítás díja és a telefonszolgáltatás magáncélú használata.

Az eddigi kedvezményes adózású, Szja tv. 70-71. §-a szerinti természetben biztosított juttatások többsége 2011-től béren kívüli juttatásnak minősül, amely juttatások továbbra is kedvezményes adókövetkezményekkel nyújthatók (pl.: üdülési csekk, étkeztetés, helyi utazási bérlet). E juttatások 2011-től a kifizetőt terhelő 19.04 százalékos személyi jövedelemadó kötelezettség mellett nyújthatók (16% személyi jövedelemadó, amelynek alapja a juttatás értékének 1.19-szerese) járulék vagy százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nélkül. Továbbá, új elemként kedvezményes adózású béren kívüli juttatások körébe kerül a korábban korlátlanul adómentes internethasználat havi 5 ezer forintig, valamint 2011-től bevezetésre kerül a megújulási kártya is, amellyel kormányrendeletben meghatározott szolgáltatások vásárolhatók az éves szinten legfeljebb 300 ezer forint értékű, a „megújulási kártya-számlára” utalt támogatás erejéig.

Társadalombiztosítási módosítások 2011-től

Az Szja-törvény változásaival összhangban 2011-től módosul a járulékalapot képező jövedelem fogalma, megszűnnek a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetéssel kapcsolatos szabályok. Bevezetik a foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulék felső határát. A korábbi szabályozásnak megfelelően megmarad az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határ. A törvénymódosítás szerint változik a foglalkoztató fogalma, valamint hatályát veszti a foglalkoztatóhoz fűződő biztosítási jogviszonyra tekintettel külföldi illetőségű személytől kapott járulékalapot képező jövedelem utáni járulékfizetés (következésképpen a foglalkoztató általi átvállalásával kapcsolatos rendelkezés is).


Forrás: www.adozona.hu

Kiemelt videó

További videók